EgyébSzerző: euronews 2026. 07. 28. 4 percnyi olvasás
Két tüntetőt nyilvánosan kivégeztek Iszfahánban kedd reggel, így az ugyanabban az ügyben elítélt 12-ből négyen haltak meg, miután az ENSZ-szakértők a kikényszerített beismerő vallomásokat és a zárt tárgyalásokat sújtották.
Az iráni hatóságok nyilvánosan kivégeztek két tüntetőt az iszfaháni Shahid Alikhani téren, ahol az éjszaka folyamán súlyos biztonsági erőket vonultattak fel, miközben a hírek szerint összecsapások történtek az őrök és a helyszín közelében összegyűlt civilek között.
Az iráni igazságszolgáltatáshoz köthető Mizan hírügynökség és a Fars állami hírügynökség szerint a két férfit - Amirhossein Safari Hosseinabadit és Abolfazl Sepahi Badjianit - kedden kora reggel kivégezték Iszfahán Malekshahr kerületében.
Ők ketten azon 12 fiatal között voltak, akiket halálra ítéltek egy, az ugyanazon a téren január 8-án kirobbant tüntetésekkel kapcsolatos ügyben.
Az iráni hatóságok azzal vádolták a vádlottakat, hogy részt vettek a környéken zajló összecsapások során a Basij milícia és különleges egységek négy tagjának meggyilkolásában, valamint gyújtogatással és vandalizmussal.
A Fars arról számolt be, hogy a vádlottakat azzal vádolták, hogy megölték a biztonsági személyzetet a tüntetések során, azt állítva, hogy a zavargások során megtámadták, felgyújtották és megölték a tiszteket.
A kivégzésekre azután került sor, hogy órákon át tartó aggodalomra ad okot a közösségi médiában az a hír, hogy vas állványzatot helyeztek fel az Alikhani téren.
Az interneten megosztott videókon a készülő építmény és a környéket körülvevő biztonsági erők láthatók. A jelentéseket független módon nem lehetett ellenőrizni.
Szemtanúk és a közösségi média felhasználói azt mondták, hogy a teret egész hétfő este szigorúan őrzik, és néhányan rövid összetűzésekről számoltak be a biztonsági erők és a helyszínen összegyűlt emberek között.
Egy Safari családjához közel álló forrás szerint rokonokat beidézték az iszfaháni központi börtönbe, mert szerintük a kivégzése előtti utolsó látogatás lehetett.
A két kivégzés ugyanabban az ügyben két másik vádlott halálát követi.
Golmohammad Mohammadit és Erfan Esfandiarit az iráni hatóságok július 19-én végezték ki, így az Alikhani Square-ügyhöz kapcsolódó kivégzések száma négyre nőtt. Nyolc másik vádlott továbbra is halálbüntetés alatt áll.
A kivégzésekre annak ellenére került sor, hogy az ENSZ emberi jogi szakértői felszólították Iránt a tervezett halálbüntetés leállítására.
Korábban hétfőn Mai Sato, az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különmegbízottja által vezetett szakértők sürgették Teheránt, hogy állítsa le a megmaradt vádlottak kivégzését, mondván, hogy a bírósági eljárások komoly aggályokat vetnek fel a tisztességes eljárás normái miatt.
"12 ember halálra ítélése egy tárgyaláson, zárt tárgyalóteremben és az egyes vádlottak egyéni felelősségének tisztázása nélkül sérti a tisztességes eljárásban megállapított normákat" - mondták a szakértők.
Az ENSZ szerint a vádlottak, akik közül sokan tizenévesek vagy húszas éveik elején jártak letartóztatásuk idején, önkényes őrizetbe vették, erőszakos eltűnéssel és bizonyos esetekben rossz bánásmóddal szembesültek.
Az ENSZ-szakértők szerint az ítéletek nagymértékben az állami televízióban sugárzott vallomásokon alapultak, míg az iráni forradalmi bíróságok előtti meghallgatások zárt ajtók mögött zajlottak, és az ítéleteket nem hozták nyilvánosságra.
A még mindig kivégzésre várók között van Shervin Bagherian Jebeli, aki röviddel letartóztatása előtt töltötte be a 18. életévét. ENSZ-szakértők szerint az iráni állami televízió a fogva tartást követő egy héten belül, de még a tárgyalás előtt közvetítette vallomását.
Az ENSZ emberi jogi hivatala szerint idén eddig legalább 24 embert végeztek ki a januári tüntetések kapcsán.
Teherán közlése szerint 3117 embert öltek meg az iráni fővárosban decemberben a hirtelen hiperinfláció miatt indult, de aztán gyorsan országos kormányellenes tüntetésekké alakuló tüntetések során.
A jogvédő csoportok lényegesen magasabb számokról számoltak be, eléri a 42 ezret, míg az ENSZ tisztviselői szerint a polgári áldozatok teljes skáláját továbbra is nehéz ellenőrizni az információhoz való hozzáférés korlátozása és az internet zavarai miatt.