A Tisza-kormány több tekintetben ugyanazon az úton halad tovább a szolidaritási hozzájárulás ügyében, amelyen előtte az Orbán-kormány. Kármán András pénzügyminiszter rendelkezett az idei részlet – 86 milliárd forint – átütemezéséről, befizetését október 15-ig elhalasztotta. A júliusi levonás azonban nem az idei, hanem a 2025-re kiszabott hozzájárulás decemberi részletét érintette – erősítette meg a Népszavának Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója. Ettől még érzékenyen érintette a 60 milliárd forint feletti folyószámlahitelt görgető várost.

A kormány ismerte a főváros helyzetét

Az inkasszót a Magyar Államkincstár hajtotta végre, de a lap szerint aligha önhatalmúlag. A Tisza-kormány előtt nem titok a főváros nehéz pénzügyi helyzete: az új Pénzügyminisztérium több fordulóban kért be adatokat a gazdálkodásról, és vélhetőleg erre alapozva döntött az idei részletek halasztásáról.

Magyar Péter miniszterelnök visszatérően hangsúlyozza, hogy a szolidaritási hozzájárulást be kell fizetni, és mindenkinek be kell tartania a jelenlegi törvényeket. Kételkedik abban, hogy Budapest csődveszélyben lenne, és elmondása szerint neki még ötletei is lennének a spórolásra. A fővárosi 80 milliárd forintos folyószámlahitel mindenesetre szeptember 19-én lejár – a Népszava szerint addig biztosítható a főváros működtetése.

Tíz per van folyamatban

A júliusi inkasszó erősen meglepte a városvezetést, haladékot hiába kértek. A Budapest által indított szolidaritási hozzájárulási perek is folyamatban vannak, amelyekben a főváros 2023 és 2025 között több mint 175 milliárd forint, valamint annak kamatai visszatérítését követeli.

A főváros 2023 és 2025 közötti időszakra több mint 175 milliárd forint visszafizetését követeli, amelyhez a kamatok is hozzáadódnak. Ezzel szemben az állam 53,6 milliárd forintos fővárosi tartozást tart nyilván, az idei befizetések nélkül. Jelenleg összesen tíz eljárás vár folytatásra vagy lezárásra, de új tárgyalási időpontokat még nem tűztek ki.

A kormány augusztusra ígérte a költségvetés rendbetételét, így az ügyben csak ezt követően egyeztetnek. A főváros javaslatcsomaggal készül, amely lezárná a pereket, illetve rendezné Budapest helyzetét. A városvezetés szerint ez csak az idei évre jelentene megoldást, míg 2027-től új, hosszú távú finanszírozási modellre lenne szükség. A papírforma szerint 2026-ban 97,7 milliárd forintot kellene befizetnie a fővárosnak, miközben teljes éves bevétele 534 milliárd forint.

Egy fillért sem kapott a főváros a normatívából

Idén januárt végén még az Orbán-kormány 11,7 milliárd forintot inkasszált Budapest számlájáról. A Népszava szerint ez nem az egyetlen behajtási módszer. Az Orbán-kormány által kitalált, de a Magyar-kormány által is folytatott gyakorlat szerint a be nem fizetett hozzájárulásokat levonják a működésre járó állami normatívából. E „beszámítás” eredményeként a főváros idén egyetlen fillért sem kapott az utak, intézmények, közösségi közlekedés, valamint az idős- és hajléktalanellátás működtetésére.

Az állami normatíva összege idén 39,5 milliárd forint lenne, de a főváros nem kapja meg. A Budapesti Közlekedési Központ további 45 milliárd forint forgóeszközhitelt vett fel márciusban.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)