origo Külföld

A kapitány végzetes döntései vezettek Pakisztán legsúlyosabb légikatasztrófájához – 16 éve történt a tragédia

Szerző: origo 2026. 07. 28. 2 percnyi olvasás


A kapitány végzetes döntései vezettek Pakisztán legsúlyosabb légikatasztrófájához – 16 éve történt a tragédia

Percekre voltak a biztonságos leszállástól, amikor bekövetkezett a tragédia.


2010. július 28-án reggel néhány perccel a leszállás előtt a Margalla-hegységnek csapódott az Airblue 202-es járata Iszlámábád közelében. A fedélzeten tartózkodó mind a 152 ember életét vesztette. A katasztrófa máig Pakisztán történetének legsúlyosabb légikatasztrófája, és egyben az Airbus A321-es típus első halálos kimenetelű balesete is volt. A hivatalos vizsgálat szerint a katasztrófát nem műszaki hiba, hanem végzetes emberi hibák és a pilótafülkében kialakult rossz légkör okozta.

katasztrófa
A katasztrófa után: Nahid Bhatti légiutas-kísérő temetése Karacsiban 2010. július 30-án. Az Airblue 202-es járat tragédiája Pakisztán történetének legsúlyosabb légibalesete volt.
Fotó: ASIF HASSAN / AFP

A végzetes megközelítés – percekre voltak a leszállástól

Az Airblue 202-es menetrend szerinti járata 2010. július 28-án reggel szállt fel Karacsiból Iszlámábádba. A fedélzeten 146 utas utazott: 139 felnőtt – 110 férfi és 29 nő –, valamint öt gyermek és két csecsemő. A járatot hatfős személyzet szolgálta ki.

A gépet a 61 éves Pervez Iqbal Chaudhry kapitány vezette, aki több mint 25 ezer repült órával rendelkezett, míg mellette a 34 éves Muntazib Ahmed első tiszt, korábbi vadászpilóta ült. A személyzet rutinosnak számított, ennek ellenére a leszállás tragédiába torkollott – írja a SKYbrary.

Iszlámábád térségében heves esőzés, alacsony felhőzet és rossz látási viszonyok fogadták a járatot. A személyzet vizuális köröző megközelítést hajtott végre, ám a repülőgép letért az előírt útvonalról. 

Helyi idő szerint 9 óra 41 perckor az Airbus A321-es a Margalla-hegység erdős oldalának csapódott, alig néhány kilométerre a Benazir Bhutto Nemzetközi Repülőtértől.

A becsapódás ereje óriási volt: a repülőgép azonnal darabokra tört és kigyulladt. Túlélő nem volt.

Grief-stricken Pakistani grandfather Abdul Ghani, 70, holds photographs of his son, daughter-in-law and their three children, who all died in the Airblue ED 202 plane crash, at his house in Karachi on July 28, 2010. Pakistan has declared a day of national mourning and called off a cabinet meeting after a passenger jet with 150 on board crashed into hills outside the capital Islamabad. AFP PHOTO/Asif HASSAN (Photo by ASIF HASSAN / AFP)
Abdul Ghani fia, menye és három unokája fényképeit tartja karacsi otthonában. Mindannyian az Airblue 202-es járatának 2010. július 28-i katasztrófájában vesztették életüket. Fotó: ASIF HASSAN / AFP

A roncsok között nem találtak túlélőket

A baleset helyszínét elsőként a közeli települések lakói érték el, őket követték a rendőrök, a mentők és a pakisztáni hadsereg egységei. A sűrű köd, a folyamatos eső és a meredek hegyoldal rendkívül megnehezítette a mentést, ezért több alakulat csak gyalog tudta megközelíteni a roncsokat.

A repülőgép darabjai nagy területen szóródtak szét az erdőben. A becsapódást követően a repülőgép lángba borult és szinte teljesen megsemmisült. 

A tűz olyan súlyos károkat okozott, hogy több áldozat azonosítása csak DNS-vizsgálatok segítségével volt lehetséges.

A tragédia egész Pakisztánt megrázta. A hozzátartozók napokon át vártak arra, hogy azonosítsák szeretteiket, miközben az ország vezetői és a légitársaság képviselői is a helyszínre érkeztek.

ad

További tartalom Önnek