– A legfrissebb adatok szerint az infláció napjainkra megszelídült. De vajon ez az év hátralevő részében is így marad? Mit vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mekkora lehet idén a pénzromlás?

– Júniusban az infláció 1,7 százalék volt, és előretekintve azt mondhatom, hogy két százalék körül, kicsivel azalatt lehetnek a következő hónapokban beérkező inflációs adatok. Az egész évre legutóbbi inflációs jelentésünkben adtunk becslést, ebben azzal számoltunk, hogy idén két százalék alatt maradhat a pénzromlás.

– Az utóbbi napokban erősödött a dollár a forinttal szemben, drágult a világpiacon az olaj, ráadásul Iránban újra szólnak a fegyverek. Eközben Magyarországon nőtt az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, a kutakon pedig már átlépte a korábbi védett szintet a benzin és a dízel ára. Ezek a tényezők nem lökhetik feljebb az inflációt?

– De igen. E folyamatok egytől egyig befolyással vannak az infláció alakulására, kettőt közülük azonban külön is kiemelnék. Az egyik a dollár–forint árfolyam. A dollár az utóbbi napokban erősödött, egyébként nemcsak a forinttal, hanem más devizákkal szemben is. Az árfolyam alakulása azért lényeges, mert ha a behozott termékek forintban kifejezett ára magasabb, akkor az infláció növekedését eredményezi. A másik tényező az energia árának változása.

– Itt jön képbe a márciusban kirobbant amerikai–iráni háború.

– Az iráni helyzet napról napra változik. Az Egyesült Államok és Irán kommunikációja alapján már-már azt gondolhattuk, hogy rendeződnek a viszonyok, ám két héttel ezelőtt újra kiéleződtek a fegyveres összecsapások. Emiatt növekedett az olaj ára, aminek nyomán a gáz is drágult. Ha az iráni konfliktus nem oldódik meg, akkor könnyen előfordulhat, hogy az árak tartósan magasan maradnak. Amennyiben így lesz, drágulni fog az üzemanyag és az infláció is emelkedni fog. Ha pedig az olaj hordónkénti ára 90 dolláros árnál is magasabban fagy be, és a jövőre vagy későbbre szóló határidős jegyzések is emelkednek, az nemcsak ennek az évnek az inflációját lökheti meg, hanem a további esztendőkét is. A jegybankok feladata, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel akadályozzák ezt meg, az egyik leghatásosabb lépés pedig az alapkamat meghatározása. A magyar jegybank felelős magatartást folytat, törvényi mandátumának megfelelően elemzi a folyamatokat és megteszi a szükséges lépéseket azért, hogy az infláció tartósan alacsony szinten legyen.

– Ön a Bálványosi Szabadegyetem csütörtöki napján az euró bevezetésének ügyéről tartott hosszabb előadást. A téma legutóbb azután került az asztalra, hogy a Tisza-kormány azt vállalta: 2030-ra felkészíti az országot az euró bevezetésére. Ön szerint lehet eurója Magyarországnak a következő évtized elején?

– Ez ki fog derülni abból a programból, amelyet a Tisza-kormány októberben vagy novemberben az Országgyűlés elé terjeszt, hiszen a jövő évi költségvetési javaslat és az ahhoz kapcsolódó többéves kitekintés makrogazdasági és államháztartási pályát is felrajzol. Ebből a dokumentumból több információt meg lehet majd ismerni és a kérdésre is nagyobb biztonsággal lehet majd választ adni. Van azonban egy megmásíthatatlan mozzanat, ami az euróbevezetési törekvés alapjának is nevezhető.

– Mire gondol?

– Azoknak az országoknak, amelyek 2004-ben vagy később csatlakoztak az unióhoz, jogi kötelességük bevezetni az eurót. Ennek időpontja és az, hogy milyen feltételekkel csatlakozik egy ország az euróövezethez, azonban nincs benne a jogszabályban. Emiatt az érintett tagállamok kormányainak, hatóságainak és jegybankjainak érdemi szerepe van abban, hogy az euró bevezetése az adott államban megvalósul-e, s ha igen, milyen feltételekkel.

– A jegybank ebben a folyamatban milyen feladatot vállalhat magára?

– Ahogy azt Varga Mihály, az MNB elnöke is rögzítette, a jegybank a jogszabályokból kiindulva látja el feladatát. A törvény szerint az MNB elsődleges feladata az árak alacsonyan tartása, ugyanakkor a jogszabályok kimondják azt is, hogy ha a kormány gazdasági lépései ezt a fő célt nem veszélyeztetik, akkor a jegybank köteles segíteni a kabinet gazdaságpolitikáját.

– Ön szerint az euró bevezetése előnyös lenne az ország számára, vagy a veszélyek nagyobbak lehetnek?

– Azt gondolom, hogy az eurózónához való csatlakozásnak vannak előnyei és hátrányai is. Számos elemző tette már mérlegre ezeket és foglalt állást az euróbevezetés mellett vagy ellen. Visszautalok az előző válaszomra: a jogszabályok alapján másodlagos, hogy a jegybank elemzője előnyösnek vagy hátrányosnak véli a bevezetést. Nekünk az árstabilitásra kell figyelnünk, s ha ott teljesülnek a célok, az MNB-nek támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikai törekvéseit. Ez ügyben ismét idéznem kell Varga elnök urat, aki pénzügyminiszterként is arról beszélt, hogy az euró bevezetéséhez elvárt eredmények – vagyis a kismértékű költségvetési hiány, az államadósság csökkentése, az alacsony infláció, a stabil forint és az alacsony finanszírozási költségek – akkor is szolgálják Magyarország érdekét, ha euróval fizetünk, és akkor is, ha forinttal. Ez ügyben tehát az elnöknek és a jegybank több más vezetőjének is ugyanaz az álláspontja, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt.