KülföldSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 27. 2 percnyi olvasás
Afrikában ma is hatalmas tömegek hisznek a varázslókban.
Hat évvel ezelőtt egy kilencvenéves asszonyt, Akua Denteh-t vádolták meg azzal, hogy boszorkány, és a falusi lakosság meg is lincselte. A jelenetet filmre is vette valaki, ez alapján tudták elítélni a két falusi asszonyt, aki halálra verte az idős nőt, mindketten 12 év börtönbüntetést kaptak emberölésért. Az Amnesty szerint ez csak egyetlen eset, amelyben az elkövetőket elkapták, de sok száz olyan asszony van Ghánában, akiket elüldöznek törzsi hiedelmek alapján, s amíg törvényileg nem ítélik el az ilyen vádakat, az érintettek félelemben élnek.
A nemzetközi jog szerint nem ítélhető el az, ha valaki hisz a boszorkányságban, Afrika középső és déli részén pedig általánosan hisznek a rontásokban és ráolvasásokban.
Az országok többségében a varázslók és boszorkányok befolyása erősebb az orvosokénál, Nigériában egy-egy híres varázsló mesésen gazdag emberré válik, annyira, hogy Európába és Amerikába is hívják őket a nigériai diaszpóra tagjai, ha megbetegszenek, esetleg szerelmi bánatuk van.
Ghána 2023. júliusában elfogadta a jogszabályt, amely megtiltja, hogy valakit boszorkánysággal vádoljanak. A törvényt azonban nem jegyezte ellen Nana Akufo-Addo államfő alkotmányossági aggályai miatt, minthogy azt egyéni indítványként adták be, s nem a kormány nevében. Az ügyet pedig azóta jegelték.
A boszorkányok a gonosz megtestesítői a fekete-afrikai országokban, így a leggyűlöltebb emberek mind közül, akiktől félnek a helybéliek és megpróbálnak tőlük megszabadulni. Sokszor külső jegyeik, megjelenésük miatt gyanakszanak rájuk a babonás falusiak és kisebb mértékben a nagyvárosok lakói is. Minthogy évezredek óta hisznek a boszorkányokban, a jogrendszerben is megjelenik ez a kulturális jegy, amely csak Európából nézve tűnik idejétmúltnak és veszélyesnek.
A boszorkányokban való hit megjelenik az afrikai keresztény felekezetekben is, ahol az egész hitrendszert átalakítják saját képükre.
Ennek egyik képviselője Helen Ukpabio, aki saját bevallása szerint gyerekként boszorkány volt, de az evangélium hatására megmenekült. Ő megtérése után az egyik legfontosabb keresztény gyökerű egyház, a Szabad Alapítású Evangéliumi Gyülekezet alapítója és vezetője lett. A nigériai egyház azóta elterjedt más afrikai országokban is, miközben az alapító szavai sokszor erőszakra buzdítanak gyerekek ellen.
Ha egy két év alatti gyermek felsikít éjszaka, sír, folyton lázas és egyre gyengül az egészsége, ő a Sátán szolgája
– mondta Ukpabio.
Problémát okoz, hogy azokon a területeken, ahol terjed az ebola sokszor boszorkánysággal vádolják meg azokat, akik felépültek, máskor pedig a gyerekeket vádolják meg boszorkánysággal, ha szüleik megkapják a kórt. A gyerekeket így elűzik a faluból, akik nagy számban vándorolnak a környéken. A Kongói Demokratikus Köztársaságban nagyjából 50 ezer gyerek él a főváros utcáin, akiknek nagy részét a családja azért tagadta ki, mert boszorkánysággal vádolták meg őket.
A nagy számban Afrikába özönlő migránsok egy része szintén hisz a boszorkányokban, így több olyan eset is történt Európában, amikor hagyományos afrikai varázslással kapcsolatban bűncselekményeket hajtottak végre a bevándorlók, még gyilkosságra is volt példa. A migrációs válság hatására ugyanakkor az ilyen esetek száma egyre növekszik.
Borítókép: Nigériai gyerekek tiltakoznak a boszorkányság bélyege ellen (Fotó: AFP)
Napi