A régi magyar–horvát tengerpartot sokan a strandokkal és a történelmi óvárosokkal azonosítják, az egykor Modrus-Fiume vármegyéhez tartozó Cirkvenica (horvátul Crikvenica) azonban kulturális élményekből is bőven kínál ízelítőt. A nyüzsgő centrumban, a pálosok Szűz Máriának szentelt kolostorától (ma Hotel Kastel) nem messze fekvő városi múzeum egyik legizgalmasabb idei időszaki kiállítása Hinko (Heinrich) Krapek (1841–1915) munkásságát mutatja be, akinek neve ugyan kevéssé ismert idehaza, életútja mégis szorosan összefonódott a történelmi Magyarországgal és a Monarchia világával.

A Brünnben született Krapek fiatalon katonának állt, ám az 1859-es solferinói csatában megsebesült, ezt követően pedig a fényképezés felé fordult. Bécsi tanulmányok után Mariborban nyitott műtermet, ahol a kor egyik legmodernebb fényképészeti vállalkozását hozta létre. A kiállítás bemutatja, hogy nem csupán portrékat készített: épületeket, ipari létesítményeket, műalkotásokat, térképeket és műszaki rajzokat is reprodukált, miközben korszerű felszerelésével és újszerű marketingjével igyekezett felülmúlni versenytársait.

A Zágráb vármegyei Károlyvárosra (Karlovacra) költözve a város társadalmi életének egyik meghatározó alakjává vált. Önkéntes tűzoltóként szolgált, később a helyi tűzoltóegyesület kapitánya lett, és részt vett a horvát–szlavón tűzoltószövetség munkájában is. Emellett a kerékpározás úttörői közé tartozott: 1891-ben megalapította a károlyvárosi Kerékpáros Egyesületet, majd a Horvát Kerékpárosszövetség első elnöke lett. A korabeli feljegyzések szerint háromkerekű velocipédjén rendszeresen vezetett kirándulásokat a környéken.
Érdeklődése azonban itt sem ért véget. Szenvedélyesen foglalkozott baromfitenyésztéssel, saját mintagazdaságot működtetett, és még a zágrábi jubileumi mezőgazdasági kiállítás baromfirészlegének megszervezésében is szerepet vállalt. Egy korabeli történet szerint amikor szomszédai a kakasok hajnali kukorékolása miatt panaszkodtak rá, inkább ezer tojást ajánlott fel a horvát tanítóknak, mintsem hogy veszni hagyja tenyészetét.

A tárlat természetesen elsősorban fotográfusi munkásságára koncentrál, hiszen Krapek a horvát képeslapkiadás történetében is úttörő szerepet játszott. 

Saját vállalkozásában több mint 350 különböző lap jelent meg, amelyek Maribortól a Plitvicei-tavakon át az Adriai-tenger üdülőhelyeiig örökítették meg a Monarchia világát. Ezek a képeslapok ma már nemcsak deltiológiai (képeslaptörténeti) ritkaságok, hanem helytörténeti dokumentumok is, amelyekből több olyat is láthatunk a múzeum interaktív elemekkel is tarkított alagsori tárlatán, amelyeken magyar nyelvű üdvözlősorok szerepelnek.

A cirkvenicai kiállítás nemcsak egy kiváló fotográfust mutat be, hanem egy olyan sokoldalú polgárt is, aki a 19. század végének pezsgő közép-európai világát testesítette meg. Katona, fényképész, vállalkozó, tűzoltóparancsnok, kerékpáros-sportvezető, természetbarát és közösségszervező volt egyszerre. 

A Hinko Krapek – saját korának embere című időszaki kiállítás 2026. szeptember 1-jéig látogatható a Cirkvenicai Városi Múzeumban, és nemcsak a fotótörténet iránt érdeklődőknek, hanem a Monarchia kulturális öröksége iránt fogékony magyar utazóknak is különleges élményt kínál.