GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 07. 27. 2 percnyi olvasás
A szél ingyen fúj. A szélerőmű által termelt áram viszont csak addig tűnik olcsónak, amíg nem kérdezzük meg, hogy mi történik, amikor napokig szélcsend van?
A Tisza-kormány lendületet adna a szélerőművek építéséhez. Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter júniusban azt jelentette be, hogy tízszeresére nőhet Magyarország szélerőművi kapacitása 2030-ig. A több szélenergia tisztább, biztonságosabb és kiszámíthatóbb energiaellátást jelent, miközben csökkenti Magyarország energiafüggőségét. Emlékeztetett arra, hogy 2016 óta gyakorlatilag leállították az új szélerőmű-fejlesztéseket. Most viszont négy gigawattnyi új kapacitás épülhet ki európai uniós forrásból – ez névleges teljesítményben nagyjából négy atomerőművi blokk kapacitásának felel meg. Az első pályázat már augusztus végén elindul, a beruházásokkal együtt az elektromos hálózatot is fejlesztik 1,5 milliárd eurónyi uniós forrásból.
– A szél ingyen fúj. A szélerőmű által termelt áram viszont csak addig tűnik olcsónak, amíg nem kérdezzük meg, hogy mi történik, amikor napokig szélcsend van? – írta közösségi oldalán Sebestyén Géza, egyetemi docens, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. Emlékeztetett: „Magyarország ma nagyjából 330 megawatt szélerőművel rendelkezik. Ha ezt négy gigawatt közelébe emeljük, papíron két Paks I-nyi teljesítmény jelenik meg. Csakhogy a névleges kapacitás nem garantált áram. A turbina nem olvassa a fogyasztási előrejelzést. Akkor termel, amikor fúj a szél”.
Egyetlen szélcsendes nap áthidalásához körülbelül 24 gigawattóra akkumulátoros tároló kellene. Ennek beruházási költsége megközelítheti a kilencszázmilliárd forintot. Három napnál már a magyar GDP nagyjából három százalékáról beszélünk. Egy teljes hétnél pedig hét százalékról.
– A fizikai méret sem piskóta. Egynapos védelemhez körülbelül 160 ezer tonna akkumulátor kellene. Egyheteshez több mint egymillió tonna. Ráadásul ezt az akkuk amortizációja miatt időről időre újra kell építeni. Jó, akkor legyen víztározó! Csakhogy Magyarország nem Norvégia. Nincs elegendő megfelelő hegy, szintkülönbség és tározóhely. A hidrogén pedig hosszabb távon használható, de mire az áramból hidrogén, majd újra áram lesz, az energia nagy része simán elfüstöl – magyarázta.
Szerinte a négy gigawatt új szélkapacitás, a szükséges gázerőművek, akkumulátorok és hálózatfejlesztések együttes költsége 4400–5400 milliárd forint lehet.
– Ezt végül nem a szél fizeti ki. Hanem a fogyasztó – emelte ki.
Úgy fogalmazott, hogy a csak termelési költséggel számoló „olcsó megújuló energia” olyan, mint a fapados repülőjegy poggyász, ülőhely és reptéri transzfer nélkül: jól néz ki a reklámban, de a végösszegnél jön a pofon.
– A szélenergiára szükség lehet. De aki a tárolást, a tartalék erőműveket és a hálózatot kihagyja a számlából, az nem energiapolitikát készít, hanem kampányplakátot – tette hozzá.
Napi