Sonnevend Pál, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára 2026. május 9-én a Verfassungsblogon publikálta „Constitutional Repair!” című írását. A cím magyarul nagyjából „alkotmányos helyreállítást” jelent, a szövegben felvetett megoldások egy része azonban nagyon is konkrét beavatkozást irányoz elő a közjogi intézmények személyi és szervezeti viszonyaiba.

Sonnevend egyebek mellett a következő lehetőségeket vetette fel:

• Az Alkotmánybíróság létszámának 15-ről 11 főre csökkentését, majd egy átmeneti időszak után valamennyi hivatalban lévő alkotmánybíró mandátumának lezárását.
• A korábban eltörölt 70 éves korhatár visszaállítását úgy, hogy az már a hivatalban lévő alkotmánybírákra is vonatkozzon, ezzel pedig négy megüresedő hely betöltése válna lehetővé az új parlamenti többség számára.
• A Kúria hivatalban lévő elnöke elmozdíthatóságának vizsgálatát, az Országos Bírói Tanács bevonásával.
• A médiahatóság és a közmédia átalakítását a pluralizmus helyreállítására hivatkozva.
• Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, valamint annak felvetését, hogy a legfőbb ügyész jelölési joga az igazságügyi miniszterhez kerüljön.
• A választási szabályok, a sarkalatos törvények és a különleges jogrend garanciáinak átalakítását.

Hende Csaba megbízatása végül nem a Sonnevend által javasolt 70 éves korhatár alapján szűnt meg. Az ő esetében egy másik, később bevezetett alkalmassági szabály és az alkotmánybírósági törvény összekapcsolása vezetett a mandátum idő előtti végéhez.

Az Alaptörvény 17. módosítása tizenkét évnyi korábbi képviselői megbízatás vagy három megválasztás után kizárta az újabb országgyűlési képviselővé választhatóságot. Mivel Hende korábban több mint tizenkét évig volt képviselő, az új szabály alapján többé nem választható országgyűlési képviselővé. Az alkotmánybírósági törvény ehhez automatikusan hozzákapcsolta alkotmánybírói megbízatásának megszűnését. Az Alkotmánybíróság hivatalos nyilvántartása szerint Hende mandátuma 2026. július 19-én ennek következtében ért véget.

Ugyanez az alkotmánymódosítás külön szabályként a 70 éves alkotmánybírói korhatárt is visszahozta, és négy másik alkotmánybíró megbízatását 2026. szeptember 1-jével megszünteti. Ez a megoldás már közvetlenül egybevág Sonnevend májusi korhatár-felvetésével, Hende helye azonban – amit azt fent említettük - nem emiatt üresedett meg.

A Hende mandátumának megszűnését eredményező szabályok alkotmányossága vitatott,. A Fidesz-frakció illegitim eltávolításról beszél, Hende pedig közvetlen alkotmányjogi panaszt nyújtott be az alkotmánybírósági törvény érintett rendelkezései ellen. Ettől függetlenül pedig két kapcsolódó utólagos normakontroll-eljárás is indult. Ezek az eljárások jelenleg is tartanak, Sonnevend Pál mégis elfogadta a jelölést arra a helyre, amelyet ez a vitatott folyamat nyitott meg. Az új alkotmánybíró megválasztásáról ma – július 27-én - dönt az Országgyűlés.

Összefoglalva tehát, az a jogász foglalhatja el Hende Csaba székét, aki néhány hónappal korábban maga érvelt amellett: bizonyos körülmények között elfogadható lehet hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának idő előtti lezárása. A történtek morálisan mindenképpen kifogásolhatók, éppen ezért a Magyar Nemzet kérdéseket juttatott el Sonnevend Pálnak, lapunk a következő felvetésekre vár választ.

1. Alkotmányosan elfogadhatónak tartja-e Hende Csaba mandátumának idő előtti megszűnését?
2. Helyesnek tartja-e, hogy egy hivatalban lévő alkotmánybíró megbízatása olyan utólag bevezetett alkalmassági feltétel miatt érjen véget, amelyet megválasztásakor még nem ismerhetett?
3. Fenntartja-e azt a javaslatát, hogy korhatár bevezetésével vagy intézményi átszervezéssel hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumát idő előtt le lehessen zárni?
4. Miért nem várt a tiszás felkérés elfogadásával addig, amíg Hende Csaba panaszáról és a kapcsolódó normakontroll-indítványokról az Alkotmánybíróság már döntött?