A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. hétfői, a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében megerősítették, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap július 26-án beolvadt a szervezetbe, így a közmédia Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság elnevezéssel működik tovább. Az átalakulási folyamat a következő 90 napban megy végbe.

„Az intézményi integráció megszünteti a közmédia több mint másfél évtizede működő, széles körben bírált duális intézményszerkezetét. A korábbi modellben a közszolgálati médiaszolgáltatás és a műsorgyártás, illetve a gazdálkodás szervezetileg elkülönült egymástól, ami elmosta a felelősségi viszonyokat, párhuzamosságokat eredményezett és rontotta a működés átláthatóságát. Az új struktúra ismét egységes felelősségi és irányítási rendszert teremt” – részletezték a szerkezet átalakítását.

A Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. független szervezetté vált, így a nemzeti hírügynökség ismét önállósul, és elkülönül a médiaszolgáltatási feladatoktól. Ennek előfeltétele, hogy az újonnan létrejövő Független Közmédia Testület megpályáztassa és megválassza a távirati iroda vezetőjét.

„A július 26-án elindult folyamat célja egy átlátható szerkezetű, a felelősség egységén alapuló, professzionális és pártatlan közmédiarendszer felállítása. Az átalakítást a legszigorúbb költségvetési fegyelem mellett hajtjuk végre. Az eddig elért több milliárd forintos megtakarítás is bizonyítja, hogy elkötelezettek vagyunk a közpénzek felelős és hatékony felhasználása mellett. A munkavállalók jogutódlással kerülnek át az új cégbe, a műsorszolgáltatás folytonossága biztosított” – fogalmazott Horváth András, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megbízott vezérigazgatója.

A közleményben kitértek arra is, hogy július 7-től kezdve – a távolléti díjuk megfizetése mellett – több mint 40 embert mentettek fel a munkavégzés kötelezettsége alól. Egyötödük a velük szemben lefolytatott audit eredményeként már visszatért az eredeti feladataihoz, a többiekkel pedig még folyamatban van az egyeztetés. A már távozók közel 90 százaléka közös megegyezéssel lépett ki a cégtől. Velük „költséghatékony kilépő csomagban” állapodott meg a vállalat.

A közmédia ideiglenes vezetése jelentősen csökkentette a sportközvetítésekkel kapcsolatos kiadásokat, illetve 3 milliárd forint értékben „születtek döntések szakmailag nem indokolható, pazarló, külső gyártásban készült tartalmak megszüntetéséről.” Úgy fogalmaztak, a nézettségi adatok nem igazolták ezeknek a műsoroknak az előállítási költségét. Hozzátették: „a gyártóik közvetlen környezetében nem egy esetben felsejlenek a korábbi politikai elit prominens szereplői is.”

A megbízott vezetés megérkezése óta létrehozott őszi struktúrában csaknem száz műsor biztosan visszatér a képernyőre. Azt ígérik, a már nyilvánosságra hozott műsorok mellett a további visszatérőkről és az új tartalmaktól tájékoztatni fogják a sajtót, a nézőket és a hallgatókat.

A Kossuth rádióban újra szól a déli harangszó, újraindult a hír- és műsorszolgáltatás, elsősorban kulturális tartalommal, köztük olyan alkotók műveivel, akik az elmúlt években kiszorultak a közmédiából. Az M1-en egyelőre még csak magyar filmek és sorozatok láthatóak, de a „szakmai alapokon megújuló, pártatlan hírszolgáltatás” a tervek szerint augusztus második felében tér vissza a korábbi hírcsatornán és digitális platformokon.

Keresik a Médiatanács új elnökét

Pályázatot írtak ki a Médiatanács új elnökének megválasztására, amelyet az országgyűlés művelődési bizottságának hétfői ülésén jelentettek be. A pozíció betöltéséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, a pályázatokat pedig augusztus végéig lehet benyújtani. A végső döntést a parlament hozza meg.