Súlyos elégedetlenséget vált ki az 500 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkezők körében, hogy kimaradnak a kormány által októbertől tervezet SZÉP-kártyajuttatásból.

Rengeteg panaszos levél érkezik a sokáig magas keresetre bejelentett szépkorúaktól, hogy bár éppen ők tettek hozzá a legtöbbet a rendszer fenntartásához, a tervek szerint mégsem részesülnek a jóléti intézkedésből – közölte Farkas András nyugdíjszakértő annak kapcsán, hogy a Tisza ígérete szerint októbertől három havi SZÉP-kártyás támogatás járhat a legtöbb magyar nyugdíjasnak.

A támogatás mértéke sávos: 250 ezer forintig évi 200 ezer, felette 500 ezerig évi 100 ezer forint jár, míg a magasabb ellátásban részesülő, mintegy 80 ezer nyugdíjas nem lesz jogosult a plusz pénzre.

Emiatt háborog a nyugdíjszakértő szerint „itthon a legnagyobb lobierővel rendelkező réteg”, annak fényében, hogy még az európai nyugdíjrendszerekben is nagyon ritkán fordul elő, hogy egy meghatározott kör kimaradjon valamilyen juttatásból.

A boltok járhatnak a legjobban

Mint mondta, a nyugdíjasok szélesebb tömegeit nézve hosszabb távon sokkal jobban járnának, ha a kormány a pihenőkártyákra szánt, 350-375 milliárd forintot inkább nyugdíjemelésre fordítaná – átlagosan 5 százalékpontos növekedésre futná az összegből. Ez jobban javítaná az általános helyzetüket, és sokkal jelentősebb lenne, mint egy átlagos éves emelés, ami az inflációt követi, és idén például 3,6 százalék volt – mondta a Blikknek. A SZÉP-kártyás intézkedés szerinte végső soron nem oldja meg az alacsony ellátások problémáját, és nem kezeli a nyugdíjrendszer hosszabb távú feszültségeit sem.

A SZÉP-kártyákra szánt milliárdok a nyugdíjasok fogyasztásán keresztül komoly lökést adnak majd a gazdaságnak, elsősorban a kiskereskedelemnek, a fogyasztást terhelő adókon keresztül pedig jelentős része vissza is fog áramlani az államhoz – mutatott rá.

Nem olyan rossz a különbségtétel, de

A nyugdíjas szervezetek is előnyösebbnek tartanák a kártyajuttatás pénzben történő kifizetését vagy beépítését a nyugdíjakba.

A Nyugdíjasok Országos Képviselete például gyors segélynek nevezi a legszegényebb tagjainak kínált juttatást, de kérik megfontolni, hogy a többletet inkább utalják át vagy küldjék el postán, mint a hagyományos juttatást.

Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke viszont üdvözli, hogy a kisnyugdíjasok többet, a félmillió forint fölöttiek pedig semmit nem kapnak, bár azt elismeri, hogy a közvetlen kifizetésnek többen örülnének.

A nyugdíjasok nagykorúak, így el tudják dönteni, mire van szükségük, és mire szeretnék költeni a pénzt. Ezzel szemben az állam "kiskorúsítja" őket, ha megszabja, hogy a kártyán levő összeget például csak gyógyszerre, élelmiszerre, illetve szabadidőre rekreációra lehet majd fordítani – fogalmazott. Ráadásul nagyobb lesz így az állam terhe: a SZÉP-kártyánál külön költség a tervezés, nyomtatás, szállítás, postázás – ezek körülbelül 7-8 milliárd forintot tehetnek ki.

Összességében ugyancsak úgy látja, az optimális az lenne, ha a tervezett milliárdokat differenciáltan beépítenék a nyugdíjakba. "Jó, hogy a Tisza-kormány tervezi a 120 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetését, de ennek összege nem éri el a megélhetéshez szükséges 138 ezer forintot" – tette hozzá.