Az elmúlt években a tavaszi fagyok, az aszály, a légköri szárazság és az extrém UV-sugárzás együttesen olyan károkat okoztak, hogy az elmúlt öt év átlagában a termés és az árbevétel 40–50 százaléka veszett el – mondta az Agroinformnak Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

A szakember szerint ma már nem lehet rendkívüli időjárási eseményekről beszélni, hiszen a tavaszi fagyok az „új normalitás” részévé váltak.

Ahogy fogalmazott, ma már nem az a kérdés, hogy lesz-e tavaszi fagy, hanem az, hogy hányszor érkezik, mely térségeket sújtja, és mekkora pusztítást hagy maga után.

Nem egyik napról a másikra romlott el a helyzet

Apáti Ferenc szerint a folyamat körülbelül tíz éve indult el, de az utóbbi három-öt évben drámai mértékben felgyorsult. A 2025-ös és 2026-os tavasz például több egymást követő fagyhullámot hozott, amelyek országos szinten sok helyen 80–90 százalékos terméskiesést okoztak.

A háttérben a globális felmelegedés áll. Ennek következtében lelassult a poláris örvény, így a sarkvidéki hideg légtömegek tavasszal egyre gyakrabban törnek be a Kárpát-medencébe. Ezek a fagyhullámok március közepe és május közepe között rendszeresen visszatérnek.

Nemcsak a fagy, az aszály is pusztít

A tavaszi fagyok mellett az aszály is állandó problémává vált. A szakember az Agroinformnak hangsúlyozta, hogy ma már nem csupán a talaj kiszáradása okoz gondot, hanem az úgynevezett légköri aszály is, amikor rendkívül alacsony páratartalom és erős UV-sugárzás terheli a növényeket.

Ez a kettős stressz visszaveti a fotoszintézist, rontja a gyümölcsök méretét és minőségét, sőt a fák regenerációs képességét is gyengíti, így a következő évi termésre is negatív hatással van.

A málna már szinte eltűnt Magyarországról

A klímaváltozás a termesztési szerkezetet is átalakítja. Apáti Ferenc arról is beszélt, hogy egyes kultúrák – például a málna – gyakorlatilag eltűntek az országból, miközben a gazdálkodók egyre inkább olyan növények felé fordulnak, amelyek jobban viselik a szélsőséges időjárást.

Hosszabb távon akár új, déli gyümölcsfajok termesztése is elképzelhető Magyarországon, de ez még nem a következő néhány év kérdése.

Védekezni lehet, de rendkívül drágán

A FruitVeb elnöke szerint a korszerű gyümölcstermesztés ma már elképzelhetetlen komplex védelmi technológiák nélkül.

A leghatékonyabb fagyvédelmi módszer a korona fölötti fagyvédelmi öntözés, ezt követi az ültetvényfűtés, illetve a légkeverés. Ezek azonban jelentős beruházást igényelnek, ráadásul bizonyos szélsebesség felett még ezek sem nyújtanak megfelelő védelmet.

Az aszály ellen az öntözés ma már alapkövetelmény, de önmagában ez sem elegendő. A jégverés ellen jéghálóra, egyes kultúrákban – például cseresznyénél vagy szamócánál – esővédő fóliára is szükség van.

A jövő csak intenzív technológiával képzelhető el

Apáti Ferenc szerint a frisspiaci gyümölcstermesztés csak olyan ültetvényekben maradhat versenyképes, ahol egyszerre biztosított az öntözés, a fagyvédelem és a jégháló, szükség esetén pedig az eső elleni védelem is.

Amint fogalmazott: ma már gyakorlatilag minden jelentősebb időjárási kockázatra fel kell készülni.

Ehhez azonban komoly tőkére, korszerű technológiára és magas szintű szakmai tudásra van szükség. A szakember szerint a magyar gyümölcstermesztés jövőjét a klímaadaptáció, a digitalizáció és a precíziós technológiák alkalmazása határozza meg – ezek nélkül egyre nehezebb lesz gazdaságosan termelni.