Kažimír hétfői blogbejegyzésében hangsúlyozta, hogy

még a közel-keleti konfliktus esetleges enyhülése sem szüntetné meg a szigorúbb monetáris politika szükségességét.

Úgy vélte,

továbbra is szükség van legalább egy újabb emelésre az inflációs kockázatokra adott, megfontolt válasz részeként, és ez a lépés akkor is indokolt, ha a helyzet valamelyest javulna.

A konfliktus esetleges eszkalálódása ráadásul további kamatemeléseket tenne szükségessé. A jegybankelnök szerint ha a helyzet romlik, és az áremelkedési nyomás erősebbé, valamint tartósabbá válik, akkor a következő negyedévekben a jelenleg vártnál nagyobb mértékben kell majd szigorítani a monetáris feltételeket.

A jegybankár szerint az EKB elsősorban azt figyeli, hogyan hatnak a magasabb energiaárak a huszonegy tagú euróövezet inflációjára. Megismételte Christine Lagarde elnök múlt heti értékelését, amely szerint az energiasokk teljes inflációs hatása még nem bontakozott ki teljesen. Hozzátette, hogy

a másodkörös hatások ritkán jelentkeznek azonnal és nyíltan, gyakran csak fokozatosan alakulnak ki, és mire láthatóvá válnak, már rendkívül költséges visszafordítani őket.

Kažimír nyilatkozata az eddigi legerősebb jelzés arra vonatkozóan, hogy a döntéshozók készek a szeptemberi kamatemelésre, miután a múlt héten a kamatok szinten tartása mellett döntöttek. A piacok már teljes mértékben beárazták a 25 bázispontos szeptemberi szigorítást, különösen azután, hogy az olaj hordónkénti ára a múlt héten átlépte a 100 dolláros szintet. Jelenleg a közgazdászok többsége is erre a forgatókönyvre számít.

A jegybankár kiemelte,

hogy júliusban nem okoztak meglepetést a piacoknak, és ezt szeptemberben is el kell kerülniük.

Hozzátette, hogy rendkívül meggyőző adatokra és geopolitikai fejleményekre lenne szükség ahhoz, hogy ne támogassa a szeptemberi újabb kamatemelést.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images