A lap a 2015 és 2024 közötti népszámlálási adatokat vizsgálva megállapította, hogy a 18 év alattiak száma a nagyvárosokban az elmúlt évtizedben 6 százalékkal esett vissza, miközben az országos átlagban mindössze 1 százalékos csökkenést mértek. Az öt év alattiak esetében még élesebb a különbség, ugyanis a nagyvárosokban 15 százalékkal, míg országosan csupán 7 százalékkal csökkent a számuk. Az 500 ezernél népesebb, összesen 38 amerikai város mintegy

kétharmadában csökkent a gyermekek létszáma, még azokban a metropoliszokban is, amelyek népessége egyébként növekszik.

Ez a visszaesés a gazdasági spektrum egészén megfigyelhető. A kiemelkedően tehetős kaliforniai San Joséban, ahol a háztartások mediánjövedelme csaknem kétszerese az országos átlagnak, a legkisebbek, azaz az öt év alattiak száma 34 százalékkal esett vissza, ami a legnagyobb arányú csökkenés az összes nagyváros közül. Ugyanakkor a megfizethetőbbnek tartott települések sem kivételek, hiszen az új-mexikói Albuquerque-ben 15 százalékkal, a wisconsini Milwaukee-ban pedig 11 százalékkal csökkent a gyermekek száma.

A jelenség hátterében elsősorban a családok elvándorlása és a csökkenő születésszám áll. Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben 9 százalékkal esett vissza a születések száma, főként azért, mert a nők tizen- és huszonéves korukban egyre kevésbé vállalnak gyermeket. Ez a trend különösen

a nagyvárosi megyékben erős, ahol a nyers születési arányszám 2010 és 2024 között 18 százalékkal zuhant.

A folyamat 2017-ben vette kezdetét, majd a koronavírus-járvány idején gyorsult fel igazán, amikor az otthoni munkavégzés elterjedése sokak számára lehetővé tette a metropoliszok elhagyását.

A New Yorkhoz hasonló, rendkívül drága nagyvárosok különösen megszenvedik ezt a változást. 2000 óta nettó 80 ezer olyan háztartás költözött el az agglomerációba vagy vidékre, amelyben 30 és 54 év közötti házasok, illetve gyermeket nevelő szülők élnek, miközben a gyermektelen vagy egyedülálló háztartások száma 670 ezerrel emelkedett. A városi főellenőr számításai szerint egy szülőnek legalább 334 ezer dolláros éves jövedelemre van szüksége ahhoz, hogy gond nélkül fedezni tudja egy kétéves gyermek bölcsődei ellátását, miközben a háromszobás lakások bérletidíj-mediánja már meghaladja a havi 5000 dollárt.

A kevésbé költséges városokban is sokakat elriasztanak a gyermekvállalás anyagi terhei. A philadelphiai Nija Rivera például úgy látja, hogy egy gyermek teljesen felemésztené a szabadidejét és a képzéseire szánt anyagi forrásait, míg a milwaukee-i Taneal Jordan a növekvő bűnözés és a játszóterek elhanyagolt állapota miatt tervezi, hogy családjával egy zöldövezeti kisvárosba költözik.

Ez a folyamat a városok gazdasági helyzetét is alapjaiban alakítja át. A csökkenő diáklétszám miatt több helyen iskolákat zárnak be, a texasi El Pasóban például, ahol a gyermekek száma 9 százalékkal esett vissza, az önkormányzat általános iskolák bezárásával igyekszik csökkenteni a kiadásait. A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy

a legnagyobb kockázatot a családok elvándorlása jelenti, ami egy szélesebb körű népességfogyáshoz és az adóalap eróziójához vezethet.

Azok a metropoliszok, amelyek a családok helyét jómódú, gyermektelen felnőttekkel pótolják, egyelőre elkerülhetik ezt a forgatókönyvet.

Címlapkép forrása: Tim Clayton/Corbis via Getty Images