A Ground-Based Affordable Mass (GBAM) elnevezésű kezdeményezés

olyan földi indítású, önirányítású fegyvereket keres, amelyek darabonkénti ára nem haladja meg a 250 ezer dollárt.

A Pentagon célja, hogy a költséges precíziós fegyvereket megfizethető, jól skálázható és nagy hatótávolságú megoldásokkal egészítse ki. Ezzel szélesebb célspektrumot fednének le, kímélnék a kifinomult fegyverkészletet, és egy hosszan elhúzódó konfliktusban is fenntarthatnák a hadműveleti tempót.

A programot a Védelmi Innovációs Egység (DIU) koordinálja a GBAM Challenge elnevezésű pályázat keretében. A jelentkezők szakmai anyag vagy prezentáció formájában nyújthatják be elképzeléseiket az augusztus 5-i határidőig. A kiválasztott csapatokat egy kormányzati tesztközpontban rendezett repülési bemutatóra hívják meg, ahol egy 30 perces előadást követően 250 ezer dolláros díjazásban részesülnek. A legjobban teljesítő pályázók akár 5 millió dolláros támogatást is elnyerhetnek prototípusaik azonnali leszállítására, és további finanszírozási forrásokra is pályázhatnak. A kormányzat összesen legfeljebb 250 millió dolláros keretet különített el a projektre.

A pályázati követelmények rendkívül szigorúak. A Pentagon olyan kiforrott technológiájú, megfizethető és

nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő rendszereket vár, amelyek 60–90 napon belül demonstrálhatók, és 12–18 hónapon belül sorozatgyártásba is küldhetők.

A DIU nem határozta meg, hogy rakétáról vagy drónról van-e szó, csupán annyit rögzített, hogy az eszköznek illeszkednie kell a pilóta nélküli rendszerekért felelős szervezet elvárásaihoz.

A fegyveres erők elvárása a legalább 600 tengeri mérföldes hatótávolság, valamint a minimum 35 fontos (körülbelül 16 kilogrammos), de ideális esetben inkább 100 fontos (mintegy 45 kilogrammos) harci rész. Emellett követelmény az automatikus célfelismerés és az önálló végfázis-irányítás is. A fegyvernek elektronikai zavarás mellett és GPS-jel nélküli környezetben is működnie kell, alternatív navigációs rendszerek segítségével. További feltétel, hogy az eszköz ne igényeljen gyártóspecifikus indítóállást, miközben a távindítási és az alacsony észlelhetőségű indítási módok előnyt jelentenek. A gyártóknak havi 100 darab feletti kapacitást kell garantálniuk, miközben a sorozatgyártott eszközök egységára nem haladhatja meg a 250 ezer dollárt.

A GBAM mellett az amerikai haderő egyéb, a hagyományos rakétáknál lényegesen olcsóbb csapásmérő eszközök fejlesztésén is dolgozik. Ilyen a szállítógépekről indítható robotrepülőgépeket vizsgáló FAMM-BAR program, valamint a konténeres telepítésű, költséghatékony hiperszonikus fegyverek kifejlesztését célzó Low-Cost Containerized Missiles projekt.

Címlapkép forrása: Portfolio