Lemondott parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter volt külügyminiszter, és a BYD kínai elektromosautó-gyártó cégnél töltött be vezetői posztot.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Szijjártó, aki közel 12 évig volt Magyarország vezető diplomatája Orbán Viktor volt miniszterelnök alatt, a Facebookon azt írta, hogy „nagy presztízsű ajánlatot” kapott a világ vezető elektromos autógyártójától „nemzetközi pozíció betöltésére”.

„A BYD az elmúlt 20 év egyik legnagyobb sikertörténete az autóiparban” – írta Szijjártó. "Mától a cégcsoport külkapcsolataiért és új üzletágak fejlesztéséért felelős ügyvezetőként folytatom a munkát."

Szijjártó elveszítette külügyminiszteri állását, miután az ellenzéki vezető, most pedig Magyar Péter miniszterelnök nyert egy elsöprő választáson Orbán Fidesze ellen még áprilisban.

Azóta Szijjártó a legtöbb parlamenti szavazáson távol volt, és ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt, vagy posztolt a közösségi oldalakon. 2002 óta képviseli az Országgyűlést.

Szijjártó 2023-ban bejelentette, hogy most munkaadója, a BYD Magyarországon nyitja meg első európai gyárát, így a konglomerátum megkerülheti a kontinens hazai autógyártó szektorának védelmében kivetett európai uniós importvámokat a kínai elektromos járművekre.

Magyarország külügy- és kereskedelmi minisztereként központi szerepet játszott a BYD-vel az üzem Magyarországra hozataláról szóló tárgyalásokon, és akkor azt mondta, hogy a döntés a cég és a magyar kormány 224 tárgyalási fordulója után született meg.

Szijjártó a projektet a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházásának nevezte, és elmondta, hogy a kormány anyagilag ösztönzi a BYD-t az üzem megépítéséhez.

Szijjártó és Orbán hivatali ideje alatt ellenezte a kínai termékekre kivetett uniós vámokat, és jelentős beruházásokat keresett Pekingtől, és számos kínai elektromos jármű-akkumulátor-gyárat nyitott országszerte.

Orbán kormánya és Peking közösen alakított ki egy vasúti folyosót Magyarország és Szerbia között, amely része Kína „Öv és út” globális kereskedelmi kezdeményezésének.

EU-Kína kereskedelmi feszültségek

A bejelentésre a Brüsszel és Peking közötti növekvő kereskedelmi feszültség közepette került sor, amely utóbbi többször is megtorlással fenyegetőzik az EU azon lépései ellen, hogy megvédje piacát a kínai többletkapacitástól.

Az EU Kínával szemben növekvő kereskedelmi deficittel néz szembe, amely az egész blokkban elérte a napi 1 milliárd eurós rekordot, és a Pekinggel való kapcsolattartás Brüsszel számára kiemelt prioritássá vált.

Június végén Maroš Šefčovič, az EU kereskedelmi biztosa kijelentette, hogy Brüsszel a Kínával folytatott párbeszéd révén "kézzelfogható" eredményeket kíván elérni októberig.

Megkérdőjelezték azonban, hogy ez a határidő milyen mértékben teljesíthető. Bernd Lange (S&D) német európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke szerint az Európai Bizottság által a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalásokon meghatározott októberi határidő "egyáltalán nem reális", ha az EU kötelező érvényű megállapodást akar.