A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján az adatszolgáltatásra kötelezett 530 intézményből 155 rendelkezett lejárt tartozással június végén, közülük 67 intézménynek kizárólag 30 nap alatti elmaradása volt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alá tartozó költségvetési intézmények 27,8 milliárd forintos lejárt adósságot mutattak ki.

A legnagyobb adósságállományt az egyetemi klinikák halmozták fel, ahol összesen 21,7 milliárd forintnyi kifizetetlen számla gyűlt össze.

Az egyetemi klinikák adóssága június végén az alábbiak szerint alakult:

• Pécsi Tudományegyetem: 7,8 milliárd forint
• Szegedi Tudományegyetem: 6,4 milliárd forint
• Debreceni Egyetem: 6,1 milliárd forint
• Semmelweis Egyetem: 1,4 milliárd forint

A négy intézmény közül a Semmelweis Egyetem mutatói lényegesen jobbak, mivel az elmúlt években − elsősorban pluszbevételeinek köszönhetően − kétmilliárd forint alatt tudta tartani lejárt tartozásait.

Megállíthatatlan adósságspirál

Az Economx cikke szerint Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára kifejtette, hogy az egyetemi klinikák magas adósságának hátterében elsősorban a központi ellátási szerkezet és a hatalmas betegforgalom áll, Debrecen esetében pedig a múltból örökölt rossz finanszírozás is nehezíti a helyzetet. A szakértő emlékeztetett: Pécs, Szeged és Debrecen esetében a tavalyi adósságrendezést követően is 3–5 milliárd forintos hiány maradt.

Tavaly ugyanebben az időszakban kísértetiesen hasonló volt a tartozásállomány szerkezete és volumene, és az év végére csaknem elérte a 100 milliárd forintot. A szakember szerint a folyamat idén sem alakul másként, pedig a tavalyi 150 milliárd forintos pluszforrás után idén újabb 80 milliárd forintos beépülő többletforrás került az egészségügyi kasszába.

Hallgat a miniszter, az OSZ szerint alulbecsülték a hiányt

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter nem adott interjút az RTL Híradó megkeresésére, mivel elmondása szerint egyelőre nem áll minden adat a birtokában.

Ugyanakkor a miniszter a napokban a parlamentben 75 milliárd forintos többletforrás-igényről beszélt, amelyet az egészségügy már júliusban igényelne. Rásky László szerint ez az összeg jelentősen alulbecsüli a valós problémát. A MÁK adatai alapján a gyógyító-megelőző ellátásoknál 67 milliárd, a gyógyszertámogatásoknál pedig 29 milliárd forintos túlköltés mutatkozik.

Ez önmagában 94 milliárd forintos hiányt jelent. Ha ehhez hozzávesszük a csaknem 50 milliárd forintos lejárt kórházi adósságot is, akkor már mintegy 150 milliárd forintos forráshiány rajzolódik ki

− emelte ki Rásky László.

Várólisták és a gyógyászati segédeszközök helyzete

A Tisza-kormány korábban évi 500 milliárd forint többletforrást ígért az egészségügyi ellátórendszernek, amelyben az egészségügyi bérfejlesztés élvez elsőbbséget.

Hegedűs Zsolt a várólisták csökkentését is célul tűzte ki. Rásky László rámutatott: a várólisták érdemi ledolgozásához a normatív finanszírozásnál legalább 20–25 százalékkal magasabb összeget kell biztosítani a kórházaknak a beavatkozásokért. Az orvostechnikai cégek felkészültek a többletteljesítmények eszközigényének biztosítására, de elvárják, hogy a forrásokat ne az adósság rovására terheljék.

A szakértő emellett sürgette a gyógyászati segédeszközök (GYSE) szektorának átfogó rendezését és a húszéves, elavult szabályozás korrekcióját. Mivel a kormány a vényköteles gyógyszerek áfáját már 0 százalékra csökkentette, az OSZ javasolja a GYSE-termékek jelenlegi 27 százalékos áfájának 5 százalékra mérséklését is. Számításaik szerint a GYSE-kassza jelenlegi 80 milliárdos keretét 130–140 milliárd forintra kellene emelni a fenntartható és rentábilis működés érdekében.

(Borítókép: Hegedűs Zsolt 2026. július 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)