Megnéztük, hogy hol helyezkedik el ebben a rendszerben a magyar útlevél, és mi alapján döntik el a szakértők, hogy melyik okmány mennyit ér? 

Hányadik helyen áll a magyar útlevél?

A nemzetközi vizumkötelezettségeket nyomon követő Passport Index legfrissebb adatai szerint a magyar útlevél a világ élvonalába tartozik és a 4. helyen áll. Az első, második és harmadik helyen - azonos pontszámot elérve - 19 államot találunk. A listát viszont egyedüliként vezeti az Egyesült Arab Emirátusok útlevele. A második helyen Spanyolország és Franciaország osztozik, míg a maradék 16 ország egyaránt a dobogó 3. fokára került pontjai alapján.

Fontos megérteni, hogy a rangsorban több ország is osztozhat ugyanazon a helyezésen. Bár a magyar útlevél a 4. helyen van, de vele együtt ugyanerre a helyre soroltak be pontszáma alapján még öt államot - Japánt, Lettországot, Lengyelországot, Máltát és Dél-Koreát. A magyar okmány kiemelkedő globális mobilitást biztosít: a magyarok a világ legtöbb országába előzetes, bürokratikus vízumigénylési eljárás nélkül léphetnek be.

Hogyan számítják ki az útlevelek erejét? 

Egy útlevél pozícióját az úgynevezett mobilitási pontszámhatározza meg. Az országlista összeállításának szempontjai a következők: a rangsor azt méri, hogy az adott útlevél birtokosa hány célállomásra léphet be az alábbi négy, könnyített mód valamelyikével:

1. Vízummentesen: Belépés mindenféle előzetes engedély vagy illeték nélkül.
2. Érkezéskor felvehető vízummal: A vízumot a célország határán vagy repülőterén állítják ki azonnal.
3. Elektronikus utazási engedéllyel (ETA): Előzetes, de gyors online regisztráció az Egyesült Királyságban, hasonló mint az amerikai ESTA.
4. Gyorsított e-vízummal: Online igényelhető, bürokráciamentes digitális vízum.

Minél több országba juthat el valaki ezekkel a módszerekkel – anélkül, hogy személyesen kellene egy-egy konzulátusra bemennie –, annál magasabb az útlevél mobilitási pontszáma.

Nyíló határok és a politika paradoxona

Az elmúlt évtizedben a legtöbb országban nőtt a mobilitás és éppen ezért első pillantásra úgy tűnhet, mintha a világ egyre nyitottabbá válna.

„Az emberek azt gondolják, hogy a határok mentén emelkedő falak magasabbak lesznek, ahogy a szélsőjobboldal teret nyer a világ különböző kormányaiban. A statisztikák viszont éppen azt mutatják, hogy egyre több állam köt egymással vízummentességi megállapodást.”

– mutat rá Armand Arton, a Passport Index vezetője. A leglátványosabb előretörést a kis szigetországok esetében láthatjuk, amelyeket a fejlődő államok nem tekintenek nemzetbiztonsági kockázatként, és amiben a klímaválság által leginkább sújtott népesség iránt érzett erkölcsi felelősségvállalás is szerepet játszott. Kína is jelentősen javított pozícióján a kétoldalú megállapodások révén.

A legjelentősebb előrelépést azonban a 29 európai országot tömörítő Schengeni övezettel kötött vízummentesség jelenti. Ennek eredményeként ugrott feljebb a listán Grúzia, Ukrajna és Koszovó is. Vjosa Musliu, a brüsszeli Vrije Universiteit professzora kiemelte: Koszovó vízummentessége végre lehetővé tette a középosztálybeli családoknak, hogy személyesen találkozzanak a rokonaikkal ahelyett, hogy mintegy 300 fontért igényelnének vízumot egyetlen látogatásért.

A skála alsó vége: elszigetelt nemzetek és visszaszoruló óriások

A vízummentesség azonban nem jelent garantált belépést, hiszen sok helyen a határőrök továbbra is kifaggathatják az utazókat. Ráadásul nem minden útlevél megítélése pozitív:

• Vanuatu 14 helyet zuhant, miután az EU és az Egyesült Királyság eltörölte a vízummentességét a szigetország befektetői állampolgársági programja miatt. Ez azt jelenti, hogy bizonyos összegű befektetés után ún. aranyútlevél járt.
• Az Egyesült Államok a 9. helyre csúszott vissza, főként azért, mert több állam a viszonosság elvét alkalmazva szigorított az amerikai állampolgárok beutazásán, válaszul a washingtoni szigorításokra.

A lista alján olyan országok állnak, mint Afganisztán, Irak, Szíria, Pakisztán és Szomália. Egy afgán útlevéllel mindössze 3 országba lehet vízummentesen utazni, míg 113 államba előzetes konzuli vízum szükséges. Az elutasítások ráadásul karriereket és életutakat akaszthatnak meg: Omar Artan szomáliai játékvezetőt azért zárták ki a világbajnokságról, mert nem kapott vízumot az USA-ba.  

Vendégszeretet kontra szigor

A Passport Index bevezette a „vendégszeretetért járó pontszámot” (welcoming score) is, amely azt méri, hogy egy adott ország hány nemzet polgárait engedi be vízummentesen vagy könnyített eljárással. A mutatók összevetése komoly ellentmondásokra utal, hiszen míg az USA, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland a világ legerősebb útleveleivel rendelkezik, saját határaikat mégis szigorúan zárva tartják a világ többsége előtt.

Ugyanakkor Dél-Szudán, Nigéria, Etiópia vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság polgárai szinte sehova nem utazhatnak vízum nélkül, kormányaik mégis rendkívül könnyen engedik be országukba a külföldi látogatókat.

A Schengeni övezet tagjai a világ országainak csaknem fele számára biztosítanak vízummentes belépést. A világ fennmaradó része – főként Dél- és Délkelet-Ázsia, Észak- és Közép-Afrika, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet – továbbra is nehézkes, bürokratikus konzuli eljárásokkal néz szembe - írja összeállításában a The Guardian.

Vége a papírvízumoknak és jönnek az új, digitális határok

A jövő utazási trendjeit a papíralapú vízumok fokozatos eltűnése és a digitális utazási engedélyek (ETA, e-vízum) terjedése határozza majd meg.

A digitalizáció ugyan gyorsítja az eljárásokat, de újabb kötelezettségeket ró azokra is, akik eddig teljesen szabadon utazhattak. Az Európai Unió például az év végéig tervezi elindítani az ETIAS rendszert, amely az eddig vízummentesen érkező külföldieknek is előzetes elektronkus engedélyezést tesz majd kötelezővé, mielőtt belépnének az EU-ba.

(Borítókép: Peter Garrard Beck / Getty Images)