Mint arról az Origo beszámolt, a kormány 2030-ig két új megálló építésével Rákospalota-Újpest vasútállomásig hosszabbítaná meg az M3-as metrót. 

Az M3-as metró meghosszabbítása akár 160 milliárd forintba is kerülhet

Az MBH Elemzési Centrum elemzése szerint a rendelkezésre álló adatok alapján a kétmegállós fejlesztés becslésünk szerint 2026-os árszinten nagyjából 120–160 milliárd forintból valósulhat meg. A jegybevételekből ez az összeg várhatóan soha nem térülne meg. Társadalmi-gazdasági értelemben azonban lehet indokolható a beruházás – feltéve, hogy a vasúti kapcsolatok, a ráhordó közlekedés és a felszíni városfejlesztések együtt valósulnak meg, a fejlesztés autóutakat vált ki, nem pedig újakat generál, a költségeket pedig sikerül ellenőrzés alatt tartani.

Az M3 elsőbbsége a 4-es metró Bosnyák tér vagy Budaörs felé történő meghosszabbításával szemben nem feltétlenül azt jelenti, hogy közlekedési szempontból ez volna a hasznosabb fejlesztés. Az M3 hosszabbításához rendelkezésre állnak az engedélyezési tervek, míg a nagyobb budapesti kötöttpályás projektek egyike sem férne bele a jelenlegi, 2030-as felhasználási határidőbe. 

Az elemzés szerint a Rózsa utca és Rákospalota-Újpest 500–800 méteres környezetében 5–10 százalékos relatív ingatlanár-prémium alakulhat ki ahhoz képest, mintha a metró nem épülne meg. Ez nem az árak egyszeri, azonnali megugrását jelenti, hanem azt, hogy a terület több év alatt ennyivel teljesíthet jobban a hasonló adottságú, de metróval nem ellátott környékeknél.

Rendkívül feszes menetrend kell az építkezésnél

A kétállomásos ütem a teljes, mai áron 180-201 milliárdos projekt 55-65 százalékát teheti ki, ami nagyságrendileg 100-130 milliárd forint (a sűrű városi környezet, a még hiányzó kiviteli tervek, a közművek és a rendkívül szoros időkeret miatt legalább 15-20 százalékos kockázati tartalék indokolt). A reális beruházási költség így 120-160 milliárd forint körül alakul. Ahhoz, hogy a projekt 2030-ig elkészülhessen, 2026-2027-ben le kell zárni a kiviteli tervezést, a vasúttal való kapcsolódást és a végállomás felszíni közlekedési rendszerét, a telekszerzéseket, a közműkiváltások előkészítését és a közbeszerzést, majd legkésőbb 2027-2028 körül meg kell kezdeni az építést. Ez rendkívül feszes menetrend, amelyben már egy hosszabb közbeszerzési jogvita vagy jelentősebb közműprobléma is veszélyeztetheti a határidőt.