Németországban bánat, döbbenet és egyre inkább harag uralkodik a Berlin Pride-nál szombat esti támadás miatt, amelyben egy lengyel nő meghalt, és legalább 29 másik személy megsebesült.

A fő gyanúsítottat, a 21 éves, libanoni származású német állampolgárt, Abdul Balloutot vasárnap lőtték le a rendőrök.

Alexander Dobrindt német belügyminiszter szerint Ballout "korábban számos bűncselekmény, radikalizálódás és az iszlamista színtérhez való kötődés révén hívta fel magára a figyelmet".

Amint részletek derülnek ki büntetőjogi elítéléséről, sokan felteszik a kérdést, miért nem volt Ballout börtönben.

Az ügyészek szerint 2025-ben Ballout úgy döntött, hogy megpróbál csatlakozni az Iszlám Állam csoport szíriai fegyveres harcához, és Törökországon keresztül Libanonba utazik. Azt mondják, Libanonban több olyan emberrel is találkozott, akikről azt hitte, hogy az IS tagjai voltak.

2025 júliusában Libanonban letartóztatták, és három hónap börtönbüntetésre ítélték vallási és felekezeti konfliktusokra való felbujtás miatt.

2025 novemberében aztán visszatért Németországba, ahol a berlini brandenburgi repülőtéren letartóztatták, és előzetes letartóztatásba helyezték.

Idén májusban egy berlini bíróság egy év tíz hónapos fiatalkorúak börtönbüntetésére ítélte Balloutot, mert "államot veszélyeztető súlyos erőszakos cselekményt készített elő".

Az ítéletet felfüggesztették, míg az ügyészek fellebbeztek az ítélet ellen, és hosszabb büntetés kiszabását kérték.

A labdát elengedték, és egy pártfogó felügyelő felügyelete alá helyezték.

Alexander Dobrindt belügyminiszter az RTL-nek azt mondta, hogy a felfüggesztett büntetés kiszabására vonatkozó döntés "természetesen érthetetlen... tekintettel az ügyben rejlő veszély mértékére".

Azt mondta, a hatóságok vizsgálják, hogyan történt ez.

Kai Wegner, Berlin kormányzó polgármestere, a jobbközép Kereszténydemokrata Párt (CDU) képviselője azt mondta, megdöbbentette, ahogy a berlini igazságszolgáltatás kezelte Ballout ügyét.

"Elítélték... fiatalkorúak büntetőjogi értelmében" - mondta az RBB TV-nek. "És akkor sajnos felfüggesztett büntetést szabott ki a bíróság. Nem akarok erről ítéletet hozni - ez az igazságszolgáltatás függetlensége -, de tényleg tanácstalan vagyok."

Az ellenzéki szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt a biztonságpolitika teljes kudarcának minősítette a támadást.

"Ha a rendőrség által ismert iszlamista fenyegetés képes volt ilyen cselekményt végrehajtani, alapos vizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy egyáltalán miért tudott még mindig szabadon mozogni" - mondta Martin Hess, az AfD belügyi szóvivője.

A Der Spiegel szerint Ballout idén tavasszal azt mondta a berlini bíróságon, hogy elhatárolta magát a szélsőséges ideológiától és az erőszaktól.

Thomas Mücke, a Violence Prevention Network VPN szélsőséges szakértője az ARD televíziónak elmondta, hogy találkozott a gyanúsítottal.

Azt mondta, a Ballout "nagyon nyugodt, nagyon óvatos, nagyon kontrollált és nagyon barátságos benyomást keltett a szociális munkásokban".

"És pontosan ezek azok a kritériumok, amelyeknél rájövünk, hogy nem tudjuk igazán megismerni az illetőt" - folytatta.

Egyesek a terrorizmus elleni német törvények szigorítását kérték.

Peter Neumann, a londoni King's College munkatársa azt mondta a ZDF-nek, hogy Németország terrorizmussal kapcsolatos büntetőjoga "túl enyhe", és az ítéletek túl rövidek az európai mércével mérve.

Sürgette a német fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerének újragondolását is, amely szerinte az oktatást helyezi előtérbe, nem pedig a nyilvánosság védelmét.

A balközép szociáldemokraták (SPD) belügyi szóvivője, Sebastian Fiedler a Deutschlandfunk rádiónak azt mondta, hogy nem a büntetőjog a probléma, hanem az alkalmazás módja.

"Meg kell alaposabban megvizsgálnunk, hogy [Ballout] miért van még mindig szabadlábon. Egy másik kulcskérdés: "Mi történt valójában a börtönből való szabadulása után? Kivel volt még kapcsolatban?" Bár megfigyelés alatt állt, nyilvánvalóan volt egy rés a rendszerben."

Friedrich Merz német kancellár azt mondta, hogy még túl korai megmondani, hogy milyen politikai következményei lesznek a támadásnak, de megígérte, hogy lesznek lépések: "Óvatosan, de határozottan is kell reagálnunk."

Azt mondta, ha a fenyegetőnek minősített személyeket nem lehet őrizetbe venni, akkor "amennyire csak lehetséges" korlátozni kell mozgásszabadságukat.

"Nem értem, hogyan tudom nyomon követni a mobiltelefonomat a világ bármely pontjáról... mégis állítólag lehetetlen vagy technikailag kivitelezhetetlen a németországi biztonsági hatóságok számára, hogy meghatározzák a biztonsági fenyegetésnek minősített személyek hollétét ilyen mértékben."

Elmondta, hogy felkérte a belügyminisztériumot, hogy vizsgálja felül a joghatóság ellenőrzésére vonatkozó törvényt.