A Magyar Vitorlás Szövetség a hazai vitorlástársadalom képviseletében elkötelezett a Balaton természeti értékeinek megőrzése mellett, ezért hivatalosan is csatlakozott a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakmai állásfoglalásához és vízminőség-védelmi programjához. A szövetség célja egyértelmű: meg kell óvni a tó ökológiai egyensúlyát a jövő generációi és a sportág számára.

A szövetség egyetért azzal, hogy a Balaton nemcsak a magyar vitorlázás legfontosabb bázisa, hanem Magyarország egyik legjelentősebb természeti kincse is. Az 58. Kékszalag Raiffeisen Nagydíj közeledtével a figyelem óhatatlanul a hazai nagyhajós vitorlázásra, a versenyzésre és magára a tóra irányul. A Magyar Vitorlás Szövetség ezt a kiemelt figyelmet szeretné a Balaton védelmének szolgálatába állítani. A felelősség azonban nem ér véget a Kékszalaggal: a hétköznapokban, egész évben ugyanilyen fontos a környezettudatos szemlélet. Bár egyetlen hajó kibocsátása csekélynek tűnhet, több ezer vitorlás együttes hatása már komoly és mérhető terhelést jelent a tóra.

A Magyar Vitorlás Szövetség a szabályok maximális betartását kéri és várja el a vitorlázóktól, a hajótulajdonosoktól és a kikötők üzemeltetőitől a következő három kiemelt területen:

• Fedélzeti szennyvíz: A jogszabályok és környezetvédelmi előírások maradéktalan betartása nem választható opció. Szigorúan tilos a fedélzeti szennyvizet a Balatonba engedni, azt kizárólag az erre kijelölt parti fogadóállomásokon szabad üríteni. A szennyvíz nemcsak nitrogén- és foszforvegyületeivel fokozza az algásodás kockázatát, hanem jelentős higiéniai veszélyt is jelent. A belekerülő baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok veszélyeztethetik a Balaton élővilágát, valamint a fürdőzők egészségét. A klímaváltozás következtében egyre melegebb nyári vízhőmérséklet kedvez e mikroorganizmusok túlélésének és szaporodásának, így viselkedésük és ökológiai hatásuk már nem ugyanaz, mint évtizedekkel ezelőtt. Ezért a fedélzeti szennyvíz szabályos kezelése ma már nemcsak környezetvédelmi, hanem közegészségügyi felelősség is.
• Környezetbarát tisztítószerek: A hajók külső és belső takarításához ma már könnyen elérhetők a biológiailag lebomló, klórmentes szerek. A hagyományos, felületaktív anyagokat és oldószereket tartalmazó vegyszereket kerülni kell, mert ezek a mosóvízzel a tóba jutva károsítják a vízben élő mikroorganizmusokat. A szövetség arra kéri a kikötőket és a kereskedőket is, hogy kínálatukban részesítsék előnyben a környezetbarát alternatívákat.
• Felelős téliesítés: A szezon lezárultával is figyelni kell a környezetre. Érdemes kerülni az etilén-glikol-alapú fagyállók használatát, mivel ez az anyag mérgező a vízi élővilágra. Helyettük a biológiailag könnyen lebomló, propilén-glikol-alapú termékeket kell alkalmazni a motorok és vízrendszerek téliesítésekor. A maradék fagyállót vagy öblítővizet semmilyen esetben sem szabad a talajra engedni, azokat minden esetben veszélyes hulladékként kell kezelni.

„A Balaton fenntarthatóságának, élőlényközösségének és ökológiai állapotának megőrzése ma már minden vízhasználó közös felelőssége. Ezért nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség elfogadta és saját ajánlásaként is képviseli a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakmai állásfoglalását. A tó jövője szempontjából különösen fontos, hogy a döntéshozók, a tudomány képviselői és a vízhasználók együttműködjenek” – mondta dr. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója a Magyar Vitorlás Szövetség közleményében.

Közös felelősségünk megőrizni a Balaton kiváló vízminőségét, amely jogszabályi kötelességünk és alapvető érdekünk is. Arra szeretnénk kérni mindenkit, hogy tegyen érte minden alkalommal, amikor vízre száll. Nincs másik tavunk, amely ennyit adna a magyar vitorlázásnak

– tette hozzá Holczhauser András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára.

(Borítókép: Magyar Vitorlás Szövetség)