A Medián független közvélemény-kutató legfrissebb felmérése – amely pontosan előrejelzi az áprilisi választási eredményt, és kiválóan jósolja a korábbi parlamenti megmérettetéseket – arra utal, hogy a Tisza-pártiak hónapok óta tartó felfutása megtorpant. Bár továbbra is messze a legnépszerűbb politikai erő, támogatottsága több százalékponttal csökkent júniushoz képest, miközben a Fidesz és a szélsőjobboldali Mi Hazánk is felfelé ívelt. A kutatás arra is rámutat, hogy Magyar Péter Polgár Judit elnöki posztra történő jelölése – az ígért nyilvános egyeztetés nélkül – súlyos politikai félrelépést jelentett.

Tisza felemelkedése akadozik

A Tisza-párt népszerűségének felfelé ívelő pályája megtörni látszik. A Medián közvélemény-kutatása szerint július 22. és 24. között készültHVG, június óta 3-5 százalékponttal csökkent a párt támogatottsága.

Jelenleg a teljes lakosság 57 százaléka támogatná Tiszát egy feltételezett rövid távú választáson, míg a határozott szavazók körében ez az arány 66 százalék. Bár ez továbbra is jelentősen magasabb, mint a párt április közepi besorolása – és messze meghaladja a Fidesz valaha volt legjobb eredményét –, a június végi visszaesés összetéveszthetetlen.

Ennek ellenére ilyen rendkívüli szintű támogatás mellett bizonyos fokú korrekció vitathatatlanul elkerülhetetlen volt. A magyarországi választási rendszerben továbbra is figyelemre méltó, hogy Tisza még tisztán listás szavazáson is kétharmados többséget biztosítana az elkötelezett szavazók körében. A Medián kiemelte, hogy nem állapítható meg egyértelmű ok-okozati összefüggés a támogatottság zuhanása és az úgynevezett „Polgár-ügy” között.

A Fidesz és a Mi Hazánk teret nyer

Tisza támogatottságának enyhülésével a Fidesz szerény, hibahatáron belüli emelkedést regisztrált. A kormánypárt a teljes népesség 19 százalékát, a határozott szavazók 22 százalékát és az elkötelezett szavazók 23 százalékát vonzza, ami minden kategóriában enyhe növekedés az előző hónaphoz képest.

A Mi Hazánk is javított helyezésén: a teljes lakosság 7 százaléka, a határozott szavazók 9 százaléka támogatná a pártot. A felmérés továbbá arra utal, hogy viszonylag kevés szavazó marad bizonytalan.

Elemző: vége a nászútnak

Török Gábor politikai elemző azt írta, az adatok most azt a nézetet támasztják alá, hogy a Tisza-kormány „nászútja” véget ért, és Magyar Péter Polgár Judit jelölése politikai hiba volt. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a visszaesés korántsem meglepő: Tisza vezetése továbbra is példátlan, a Fidesz-KDNP támogatottsága pedig továbbra is történelmi magas.

Török egy korábbi posztjában megosztott egy trendvonalat, amely a Fidesz 2010 és 2014 közötti – kétharmados többségének első ciklusa – közötti támogatottságát ábrázolja, és arra utal, hogy tanulságosnak bizonyulhat ennek összehasonlítása Tisza pályájával. Érvelése szerint már most is azonosítható két adatpont és egy jól kivehető trendvonal.

Ez zavarta a választókat Magyar Péter eljárása miatt

A közvélemény-kutatás akkor készült, amikor a nyilvános vitát Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondása és Magyar Péter végül sikertelen kísérlete uralta Polgár Judit elnökjelöltségére. A Medián szerint a felnőttek 97 százaléka tudta, hogy új elnököt kell választani, és 94 százalékuk hallotta Polgár nevét a poszt kapcsán.

Mégis csak a válaszadók egyharmada tartotta megfelelő jelöltnek a sakknagymestert, míg 42 százalékuk ellenezte az ötletet. Még a Tisza-választóknak is kevesebb mint fele (43 százalék) tartotta jó választásnak, nagyjából egyharmaduk pedig kifejezetten ellene volt. A vita azonban kevésbé magára Polgárra összpontosult.

A válaszadók kétharmadát aggasztotta a jelölés módja: Magyar alig néhány órával Polgár előterjesztése előtt nyilvános konzultációt ígért, csak hirtelen bejelentette jelöltségét. Még a Tisza-pártiak körében is 60 százalék bírálta ezt a megközelítést, míg mindössze 22 százalék helyeselte. Polgár végül visszautasította a jelölést, Magyar pedig később bocsánatot kért, elismerve, hogy elragadták, és kommunikációs hibát követett el.

Kevés lelkesedés az elnökség iránt

A Medián azt is megvizsgálta, hogy a választók kit preferálnának államfőként. Egy nyitott kérdésre azonban a válaszadók 60 százaléka nem tudott jelöltet megnevezni.

A legtöbb spontán említést Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter kapta, a válaszadók 8 százaléka. Hadházy Ákost, a Momentum egykori politikusát, független országgyűlési képviselőt 6 százalék, Márki-Zay Pétert, az ellenzék 2022-es miniszterelnök-jelöltjét 5 százalék jelölte meg.