Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága vasárnap, a dél-koreai Puszanban tartott ülésén döntött arról, hogy az Olümposz-hegy felkerül a világörökségi listára. A 2918 méter magas hegyet vegyes – vagyis egyszerre kulturális és természeti – világörökségi helyszínként ismerték el.

Az Olümposz 2014 óta szerepelt az UNESCO előzetes jelöltlistáján. A görög mitológia szerint itt volt Zeusz és a tizenkét olümposzi isten lakhelye, ezért a hegy nemcsak természeti, hanem kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőségű. A görög UNESCO-küldöttség vezetője, Georgiosz Kumucakosz a döntést történelmi jelentőségűnek nevezte.

Ez megerősíti rendíthetetlen elkötelezettségünket az Olümposz megőrzése iránt a jelenlegi és a jövő nemzedékek javára. Ahogy a görög mitológia bölcsen emlékeztet bennünket: mindig érdemes jó viszonyban maradni az istenekkel

– idézte a tisztviselőt a The Guardian.

Evangelosz Gerolioliosz, Dion-Olümposz község polgármestere már a döntés előtt azt mondta, hogy a világörökségi cím nagyobb felelősséget ró majd a helyi közösségekre a különleges természeti környezet és a rendkívül gazdag biodiverzitás megóvásában.

Több helyszín is felkerült az UNESCO- listára

Az idei ülésen az UNESCO mintegy harminc új jelölést vizsgál meg. A sikeres pályázók csatlakoznak ahhoz az 1248 világörökségi helyszínhez, amelyek 170 országban képviselnek az emberiség számára kiemelkedő egyetemes értéket. A világörökségi cím nemcsak nemzetközi elismerést jelent, hanem szakmai tanácsadást és bizonyos esetekben pénzügyi támogatást is biztosíthat a helyszínek megőrzéséhez.

Az Olümposz mellett idén felkerültek a listára a franciaországi normandiai D-nap (Normandiai partraszállás) partszakaszai – Omaha, a Utah, a Sword, a Gold és a Juno – is, ahol – a Pointe du Hoc sziklafal mellett – 1944. június 6-án több mint 150 ezer szövetséges katona szállt partra a náci megszállás alatt álló Európa felszabadításának kezdetén.

A világörökségi elismerést megkapta továbbá az ősi japán Aszuka (Asuka) és Fudzsivara (Fujiwara) fővárosok régészeti együttese, valamint a dél-szudáni Boma–Badingilo táj, amely a világ egyik legnagyobb szárazföldi emlősvándorlásának ad otthont. Ez utóbbi Dél-Szudán első UNESCO világörökségi helyszíne lett.

A normandiai partszakaszok felvételével kapcsolatban az UNESCO kiemelte, hogy azok „kivételes kulturális tájat” alkotnak, amelyet egyszerre formáltak az 1944-es események és azok máig élő emlékezete. A szervezet korábban figyelmeztetett, hogy a növekvő turizmus, a klímaváltozás, a tengerszint-emelkedés és a környező szélerőmű-fejlesztések fokozott védelmi intézkedéseket tesznek szükségessé.

A görög jelölés elfogadása különösen nagy megkönnyebbülést jelentett Athénnak, mivel az ülés előzetes napirendje alapján még úgy tűnt, hogy az UNESCO további információkat kérhet, elhalasztva a döntést. Végül azonban a bizottság egyhangú támogatással hagyta jóvá az Olümposz világörökségi felvételét.

(Borítókép: A hóval borított Olümposz-hegy 2020. április 7-én. Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images)