PolitikaSzerző: origo 2026. 07. 27. 2 percnyi olvasás
A többség felesleges pénzkidobásnak tartja az intézkedést.
Elszabadultak az indulatok Gajdos László bejegyzése alatt: záporoznak a felháborodott kommentek a vármegyék átnevezése kapcsán. A miniszter bejegyzése alatt rövid idő alatt kommentek százai jelentek meg, a hozzászólók többsége elutasítja a változtatást. Sokan történelmi hagyományok felszámolását, felesleges pénzkidobást és helytelen politikai prioritásokat emlegetnek. Többen arra is emlékeztettek, hogy a vármegye elnevezést korábban a kommunista rendszer szüntette meg, ezért szerintük elfogadhatatlan annak ismételt eltörlése.
A hozzászólók közül többen is felidézték, hogy a vármegye elnevezés csaknem ezer éven át a magyar közigazgatás része volt.
Évszázadokig nemzeti hagyomány volt a vármegye, Rákosi nevezte át megyének, az ő nyomdokait követitek.”
Mások értetlenül állnak a döntés előtt.
Kit zavart össze három betű???”
Ezer évig jó volt a vármegye?”
Sokan azt is kifogásolták, hogy szerintük a kormánynak ennél sokkal fontosabb ügyekkel kellene foglalkoznia.
Szuper, de vannak ennél sokkal-sokkal fontosabb dolgok, amikkel foglalkozni kéne! Állatvédelem terén mikor lesz változás? … Három betű miatt fölösleges új táblákat legyártani.”
Tisztelt miniszter úr, sokkal inkább látnám szívesen az aszály, az élő vizeink, erdeink drámai fogyatkozása, az élőhelyek pusztulása és az állatvédelem ügyében a konkrét intézkedéseiket.”
Az Orbán-kormány visszaadta, amit Rákosiék majd 1000 év után eltöröltek, önök meg megismétlik Rákosiék döntését. Remélem, ön is látja, hogy ez a lépés mennyire vállalhatatlan.”
Mint arról az Origó korábban beszámolt,
a vármegyék újbóli átnevezése nemcsak szimbolikus, hanem jelentős anyagi és adminisztratív következményekkel is járhat. A korábbi átállás során a Magyar Közút Zrt. 714 megyehatárjelző táblát cserélt le vagy írt át, ami csaknem 36 millió forintos kiadást jelentett. Egyetlen új tábla ára akkor közel 62 ezer forint volt, ráadásul a korábbi, „megye” feliratú táblákat azóta leselejtezték, így azokat már nem lehet újra felhasználni.
Emellett a Nemzeti Választási Iroda választási rendszereinek módosítása is további 16,7 millió forintba került, ezért szakértői becslések szerint a teljes visszanevezés akár milliárdos nagyságrendű költséget is jelenthet.
A vármegye elnevezés a magyar államiság kezdeteitől egészen 1950-ig volt hivatalos. A királyi vármegyék rendszere a 10. században alakult ki, majd Szent István terjesztette ki az egész országra. A „megye” és a „vármegye” kifejezést ugyan hosszú ideig párhuzamosan használták, hivatalosan azonban a vármegye volt érvényben egészen addig, amíg az 1949-es, szovjet mintára készült alkotmány nyomán a kommunista hatalom 1950-ben kizárólagossá nem tette a „megye” elnevezést.
Napi