Mint arról korábban beszámoltunk, történelmi mérföldkőhöz érkezett Dél-Korea, ugyanis az ország fennállása óta először rendezte meg az UNESCO Világörökségi Bizottság ülését. A 48. ülésszak ünnepélyes megnyitóját július 19-én tartották a puszani BEXCO konferencia- és kiállítási központban. A rendezvényre a világ csaknem 196 országából érkeztek küldöttek, valamint magas rangú dél-koreai és nemzetközi tisztségviselők.

Az Indexnek lehetősége volt részt venni az eseményen, ahol találkoztunk a magyar delegáció tagjaival, és lapunknak nyilatkozott Puha Magdolna, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium világörökségi szakterületének vezetője, akit elsősorban arról kérdeztünk, hogy milyen szerepet játszott Budapest az idei ülésen, és hogyan zajlik a magyar világörökségi helyszínek megőrzési állapotának évenkénti értékelése.

Magyarország tavaly ünnepelte, hogy negyven éve tagja a világörökségi egyezménynek. Ez alatt a négy évtized alatt nyolc világörökségi helyszín került fel a magyar listára, ezek egyike a fővárosi helyszín, a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

– mondta, hozzátéve, hogy a világörökségi bizottsági ülések minden évben ugyanabban a szerkezetben zajlanak, és minden alkalommal más – éppen bizottsági tagságot betöltő – ország rendezi meg azokat.

A tényleges döntéshozó testület a 21 tagú bizottság, amelynek Magyarország jelenleg nem tagja, így megfigyelőként vesz részt az üléseken – hozzászólásra van lehetőség, de a vitákban és a döntéshozatalban nem vesz részt. Magyarország korábban kétszer is volt már a bizottság tagja, és 2002-ben Budapest is rendezett világörökségi bizottsági ülést, akkor Fejérdy Tamás építész, címzetes egyetemi tanár, műemlékvédelmi szakmérnök elnökölt. Legutóbb 2021-ben volt tagja az ország a testületnek, ez azonban a járványhelyzet miatt online formában zajlott.

Az ülések napirendje évről évre hasonló felépítést követ: az első napokban általános napirendi pontok szerepelnek, ezt követik a rendszerint komolyabb vitákat kiváltó megőrzési állapotjelentések, majd a jelölési eljárások, amelyek során új helyszínek kerülhetnek fel a világörökségi listára. Utóbbira – mint fogalmazott – Magyarországon már régóta nem volt példa.

Puha Magdolna a világörökségi jelölésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a várományos helyszínek felülvizsgálata keretében folyamatban van az előkészítése ilyen jelölésének, de még nagyon korai szakaszban járnak.

Budapest, Fertő, Tokaj – három helyszín a megőrzési állapotjelentések napirendjén

Idén három magyar helyszín is szerepelt a megőrzési állapotjelentések napirendjén: a budapesti, a fertői és a tokaji. Elmondása szerint Budapest esetében ez közel egy évtizedre nyúlik vissza:

Hangsúlyozta, hogy ezeknek a jelentéseknek a tartalma több elemből tevődik össze, és bár a nyilvánosságban gyakran a Hauszmann-programhoz – a Budai Várnegyed rekonstrukciós programjához – szokták kötni, az elmúlt tíz évben más olyan kérdéses elemek is felmerültek, amelyekkel az elmúlt időben több európai nagyváros is szembesült. Szerinte ez ugyanakkor folyamatos szakmai párbeszédet teremt a részes állam, az UNESCO és a tanácsadó testületek között. Ennek részeként korábban úgynevezett tanácsadó missziót is fogadtak Budapesten.

Fontos fordulópontnak nevezte, hogy a bizottság a tavaly előtti döntésében javasolta egy reaktív monitorozó misszió meghívását, amely – szemben a tanácsadó misszióval – egy konkrét, felmerült problémára reagál. A szakértők (UNESCO, ICOMOS) tavaly februárban ötnapos program keretében bejárták a teljes budapesti világörökségi helyszínt. A magyar fél ekkor kifejezetten kérte, hogy a szakértők adjanak tanácsot a helyszín kezelési tervének véglegesítéséhez, ami kapcsán egy szakmai dialógus indult el: konkrét szempontokat, javaslatokat és irányokat fogalmaztak meg, és kérték egy munkaközi verzió benyújtását is, hogy pontosabban tudják véleményezni azt.

Nem igaz, hogy Budapest a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján volt

Puha Magdolna külön kitért arra a – szerinte tartósan félreértett – kérdésre, hogy Budapest szerepelt-e valaha a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján.

Elmondása szerint erre a bizonyos listára való felkerülés sokak számára megbélyegzésként hat, holott az UNESCO szándéka ezzel eredetileg éppen a támogatás lett volna: egy problémás helyzetben lévő részes államnak nyújtott globális segítségmozgósítás. Volt olyan részes állam, amely a bizottsági vitákban kifejezetten amellett érvelt, hogy egy-egy helyszín számára előnyösebb lenne a veszélyeztetett listára kerülés, mert az jobban biztosítaná a probléma kezelését.

Kiemelte, hogy ellentétben a korábbi évekkel, idén – ahogy már tavaly sem – a bizottság döntése már nem tartalmazta azt a megfogalmazást, hogy meg kellene vizsgálni, indokolt-e a veszélyeztetett listára helyezés. Szerinte ez azt jelzi, hogy a nemzetközi testület elismerte, hogy a kialakult dialógus Magyarországgal megnyugtató: nem azért, mert nincsenek problémák, hanem mert van egy kezelhető ütemterv ezek megoldására.

A Fertő tó „kiszáradása” valójában egy természetes ciklus

A fertői világörökségi helyszín – amely Ausztriával közös, határon átnyúló terület – esetében a jelentéstételi kötelezettség enyhébb: elegendő kétévente benyújtani. Puha Magdolna szerint a helyszín értékelésekor nem az számít, hogyan néz ki külön a magyar és külön az osztrák oldal, hanem a teljes terület állapotát vizsgálja a világörökségi központ és a tanácsadó testületek. A két ország eltérő jogi és szabályozási környezete komoly kihívást jelent, ám az elmúlt években – szavai szerint – nagyon jó szakmai együttműködés alakult ki a magyar és osztrák kapcsolattartók között.

Külön reagált a Fertő tó „kiszáradásáról” szóló hírekre. Mint mondta, a Fertő tó úgynevezett fertő típusú tó, amelynél normális jelenség, hogy 100–150 évente kiszárad – ez a folyamat a tóra nézve akár hasznos is lehet, hiszen a szél ilyenkor kifújja a mederből az eliszaposodott üledéket, ami hozzájárul ahhoz, hogy a környező dombok kiváló szőlőtermő területté váljanak. Ugyanakkor elismerte, hogy ezt a folyamatot a klímaváltozás gyorsíthatja és emberi léptékkel nézve – egy emberöltő alatt – megrázó azt látni, ha egy tó kiszárad.

A fertő típusú víztestek – mint például a Fertő tó mellett a Velencei-tó is ­– esetében az időszakos apadás önmagában nem rendkívüli jelenség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a klímaváltozás hatásai valóban léteznek, csak nem egyformán jelentkeznek minden víztestnél – ezért kulcsfontosságú tudni, melyik víztest milyen típusú, és a beavatkozásokat is ehhez kell igazítani, hiszen egy élő víztest kémiai és biológiai egyensúlya nagyon érzékeny.

Digitális térképek és közelgő évfordulók

Az ülésen a szakmai napirend technikai, ám szerinte korántsem lényegtelen pontja volt a világörökségi helyszínek térinformatikai módszerekkel készített, modern térképeinek elfogadása. Jövőre lesz negyven éve, hogy Budapest és Hollókő elsőként felkerült a magyar világörökségi listára, és az akkori térképészeti technológia értelemszerűen nem hasonlítható a maihoz. A világörökségi központ régiónként kéri be a frissített térképeket; Magyarország az összes helyszínére vonatkozóan teljesítette ezt a kötelezettséget. Tavaly a budapesti helyszín térképét fogadták el, idén pedig a tokaji világörökségi helyszínét.

Puha Magdolna arról is beszélt, hogy a magyar világörökségi feladatokat jelenleg mindössze ötfős szakmai csapat koordinálja a Közlekedési és Beruházási Minisztériumban. Mint fogalmazott, csapatával csak összefogással lehet ellátni ezt a feladatot, és hangsúlyozta, hogy minden kollégája „szívét-lelkét” beleteszi a munkába. Kiemelte, hogy a szakterület munkáját a minisztériumi vezetés, így az illetékes államtitkár is támogatja, és hogy a nemzetközi kötelezettségek miatt a szakmai munka a politikai és vezetői változások mellett is megszakítás nélkül folytatódik – hiszen ez egy nemzetközi felelősségvállalás.

Aláhúzta, hogy a világörökségi terület jellegéből fakadóan állandó együttműködést kíván más tárcákkal is: bár a műemlékvédelem időközben átkerült a Kulturális Minisztériumhoz, cél a szoros szakmai kapcsolat fenntartása. Mivel a magyar világörökségi helyszínek jelentős része – területi kiterjedését tekintve a legnagyobb hányada – természetvédelmi oltalom alatt is áll, az élő környezetért felelős tárcával is állandó az egyeztetés, csakúgy, mint a Külügyminisztériummal. Mint mondta, ahogy maguk a világörökségi helyszínek is összetettek, úgy igényel a megőrzésük is folyamatos, közös gondolkodást a különböző szereplők között – eltérő szakmai megközelítések esetén is.

Beszélt a V4-országokkal fenntartott, több mint tizenöt éves szakmai együttműködésről is, amelyek közül jelenleg bizottsági tag Csehország és Lengyelország is. Ennek intézményesült formája a V4 Heritage Academy nevű nyári egyetem, amelyet idén Szlovákiában rendeztek, és amelyet jövőre ismét Magyarország szervez. Mint mondta, ez a kapcsolat a V4 orszagok világörökségi szakemberei között a változásoktól függetlenül is mindig működött, és ez a hosszú távú, folyamatos szakmai együttműködés más országok képviselőiből is komoly elismerést váltott ki.

Presztízs és gyökerek: miért fontos a világörökség Magyarországnak

Arra a kérdésre, mit jelent a magyarok számára az UNESCO-tagság és a nyolc világörökségi helyszín, Puha Magdolna azt válaszolta, hogy ez egyszerre presztízskérdés és a büszkeség forrása – hiszen minden ország büszke a saját világörökségi helyszíneire.

Úgy fogalmazott, hogy a világörökségi helyszínek segítenek választ adni arra a kérdésre, hogy kik vagyunk, és, hogy a jövőnket hogyan határozza meg a múltunk. 

Amit a dél-koreaiaktól tanulni lehet

A puszani rendezvénnyel kapcsolatban elismerően nyilatkozott a dél-koreai szervezők kommunikációjáról, amelyet a K-Heritage House kiállításon keresztül is megtapasztalt. Mint mondta, lenyűgözőnek találta, ahogyan a technológiát – köztük a kiterjesztett valóságot, mesterséges intelligenciát – és a hagyományos bemutatási módszereket a fiatalabb generációk nyelvezetén, közérthetően használják fel az örökségvédelem népszerűsítésére. Kiemelte a dél-koreai vendégszeretetet és segítőkészséget is.

Hozzátette, hogy hasonló büszkeséget és lelkesedést korábban Indiában és Szaúd-Arábiában (Rijádban) is tapasztalt, amikor azok az országok adtak otthont a bizottsági ülésnek.

Van esély arra, hogy Magyarország újra bizottsági tag legyen

A jövőre nézve Puha Magdolna elképzelhetőnek nevezte, hogy Magyarország – bár nem a legközelebbi ciklusban – ismét pályázzon a 21 tagú Világörökségi Bizottság tagságára. Ehhez azonban, mint fogalmazott, komoly politikai és vezetői elhatározásra, valamint erős szakmai és humánerőforrás-háttérre van szükség, hiszen egy bizottsági tagság adminisztratív terhét – a több ezer oldalas anyagok feldolgozását – az otthoni szakmai apparátusnak is viselnie kell, amit egy ötfős csapat önmagában nem tudna ellátni.

Zárásként ismét hangsúlyozta: a világörökség nem egyetlen ország vagy generáció tulajdona, hanem mindannyiunk közös felelőssége, amelynek megőrzése folyamatos, hosszú távú gondolkodást és állandó, nyílt kommunikációt igényel – mind a nemzetközi partnerekkel, mind a hazai tárcák és szakemberek között.

(Borítókép: Puha Magdolna 2026. július 25-én. Fotó: Kocis Center)