BelföldSzerző: index 2026. 07. 27. 6 percnyi olvasás
Nemcsak egy vagyonvédelmi szuperhatóság áll fel, hanem a NAV is új fogakat kap.
Az Országgyűlés kedden tartja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) működését részletező törvényjavaslat zárószavazását.
Az eredeti kormányindítványhoz képest több elemében pontosították és részben bővítették a hivatal hatásköreit, illetve az eljárási garanciákat. Az egyik fontos változás, hogy a nyomozási, vádképviseleti és vagyonvédelmi funkciók kiegészültek a közvagyon-visszaszerzési feladatok ellátásával. Ez a kiegészítés egyértelműbb alapot ad majd a polgári jogi vagyonvisszaszerzési eljárásoknak. Emellett pontosították a hatásköri szabályokat is, hogy világosabban elkülönüljön
A törvényalkotási bizottság tovább szigorította a hivatal jogosítványait. A közvagyonvédelmi felügyeletet például nem csak akkor rendelhetik el, ha a vizsgálat alapján megállapítható, hogy büntetőeljárás indításának lehet helye, hanem már akkor is, ha ez megalapozottan feltehető. A Magyar Helsinki Bizottság is szóvá tette, hogy a törvény kivonja a hivatalt a bírói felülvizsgálat alól, ami hasonlóan elfogadhatatlan megoldás, mint amit a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz. A hvg.hu beszámolója szerint a törvényalkotási bizottság ülésén Gulyás Gergely a jogorvoslati lehetőséget hiányolta, amire Rák Richárd bizottsági elnök azt válaszolta, hogy ilyen az Állami Számvevőszék eljárásánál sincs. Csakhogy az ÁSZ-nak a hatásköre sem ilyen súlyos – vetette ellen a fideszes képviselő.
Mindenesetre az NVVH a magyar közjogban új típusú intézmény lesz: egyszerre rendelkezne közigazgatási, nyomozási, ügyészi és vagyon-visszaszerzési jogosítványokkal.
Az újonnan felálló szuperhatóság a közvagyonvédelmi vizsgálat keretében akár ötmilliárdos bírságot is kiszabhat az együttműködési kötelezettségét szándékosan megszegő szervezettel szemben, vádemelés előtt saját hatáskörébe vonhat már folyamatban lévő ügyeket, és az ügyészséghez hasonlóan vádat emelhet, és közvádlóként képviselheti a vádat a bíróság előtt.
Ha a törvényt a héten elfogadják és kihirdetik, akkor az első két hónap elsősorban a szervezet felállításáról és az első vizsgálatok előkészítéséről szól majd:
Magyar Péter a múlt héten bejelentette: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is új jogköröket kap. A vagyonosodási vizsgálatok önálló elrendelésének lehetőségét ugyanis még az Orbán-kormány szüntette meg 2016-ban. Azóta a NAV csak akkor indíthat ilyen eljárást, ha azt egy nyomozóhatóság gyanúja megalapozza, emiatt az ilyen vizsgálatok gyakorlatilag eltűntek.
A miniszterelnök szerint az eddigi vagyonbevallási rendszer vállalhatatlan, hiszen bármit el lehetett rejteni. Ennek megakadályozására
a NAV erős jogosítványokat kap, hogy akár húsz évre visszamenőleg belenézhessen a volt politikus és családtagjaik vagyonnyilatkozataiba.
Kockázatelemzéssel a NAV bele tud majd nézni az adott politikus, politikai felsővezető és a vele egy háztartásban élők vagyoni helyzetébe, mintegy ezer emberről van szó. Ez a vizsgálati rendszer egyébként Európa több országában is létezik. Hozzátette: szeretné, hogy két év eltelte után már az új képviselők is vizsgálhatóak legyenek.
„A büntetőjogi eszközök várhatóan csak a közvetlenül érintett szereplőkre terjednek ki, miközben számos végső haszonhúzó kívül maradhat ezek hatókörén” – állítja Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adószakértője, aki szerint velük szemben kerülhetnek előtérbe a vagyonosodási vizsgálatok, amelyek alkalmazása azonban az adóeljárási szabályok érdemi módosítását teheti szükségessé.
A korábbi APEH-, majd NAV által végzett vagyonosodási vizsgálatok célja annak feltárása volt, hogy a magánszemély vagyongyarapodása, kiadásai és életvitele összhangban álltak-e a bevallott, adómentes vagy egyéb módon igazolt jövedelmeivel. A vagyonosodási vizsgálat nem önálló adóhatósági eljárástípust jelentett, hanem jellemzően a személyi jövedelemadóra és az ahhoz kapcsolódó közterhekre irányuló utólagos ellenőrzést (most adóellenőrzés az elnevezése), amelyben az adóhatóság becsléssel állapíthatta meg az adóalapot.
Az adóhatóság a vizsgált időszak pénzügyi forrásait és pénzfelhasználásait vetette össze. Ennek során számba vette a magánszemély bevallott jövedelmeit, hitelfelvételeit, örökségét, ajándékait, vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételeit, valamint a korábban felhalmozott és még rendelkezésre álló megtakarításait. Ezzel párhuzamosan feltárta az ingatlan- és gépjárművásárlásokat, a jelentősebb beruházásokat, hiteltörlesztéseket, tagi kölcsönöket, készpénzbefizetéseket és az életvitelhez kapcsolódó kiadásokat.
A vizsgálat alapvetően egy pénzforgalmi mérleg felállítására épült. Ha az igazolt források nem nyújtottak fedezetet a megállapított vagyongyarapodásra és kiadásokra, az adóhatóság forráshiányt állapított meg.
A vagyonosodási vizsgálatok egyik legfontosabb sajátossága a bizonyítási teher különleges megoszlása volt. Elsőként az adóhatóságnak kellett feltárnia és bizonyítania, hogy a magánszemély vagyongyarapodásához és életviteléhez mekkora pénzügyi fedezetre volt szükség, továbbá azt, hogy az ismert és igazolt jövedelmek ezt nem fedezték
– magyarázza az adószakértő, hozzátéve, ha azonban az adóhatóság a becslés feltételeinek fennállását megfelelően alátámasztotta, az adózónak kellett igazolnia, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól eltérő összeg állt rendelkezésére. „Nem kell nagy jósnak lenni ahhoz, hogy azt vizionáljuk, hogy az adóeljárási törvények olyan jellegű módosítása történik majd meg, amely megszünteti a korlátozásokat, esetleg a jelenlegi rendszert átalakítja (azaz visszaállítja a korábbiakat), mely ismét elhozhatja az ilyen jellegű vizsgálatok hajnalát. A vagyonosodási vizsgálatok ugyanis valóban alkalmasak lehetnek a csalárd eredetű gazdagodások szankcionálására, viszont annak visszavezetése alapos körültekintést igényel, mert nem válhat a magyar néplélekben meghonosodott kicsinyes bosszúk és névtelen feljelentések eszközévé” – hangsúlyozza Szarvák Jenő.
(Borítókép: Magyar Péter és Köböl Anita a kormányszóvivői tájékoztatón 2026. július 23-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi