BelföldSzerző: index 2026. 07. 27. 3 percnyi olvasás
A politológus szerint a „Polgár Judit-ügy” politikai hiba volt.
„A »megtorpanás«, a »mézeshetek vége« most már adatokkal is alátámasztható. A teljes népességben májusban 61 százalékon állt a Tisza, a Polgár-eset után most 57” – írta közösségi oldalán a politikai elemző.
Török Gábor hozzátette: „a Fidesz 2010-2026 között soha nem volt ilyen magasan sem, ráadásul mindenki tudta, hogy a csökkenés előbb-utóbb elkerülhetetlen, de azért érdemes rögzíteni: ez tényleg politikai hiba volt”.
A politológus a HVG Medián-felmérésről szóló cikkét is megosztotta posztjában, amelyben ez olvasható:
Megtorpant a Tisza: júniushoz képest hibahatáron billegő mértékű visszaesés következett a támogatottságában – derült ki a HVG számára július 22-e és 24-e között készített Medián-felmérésből. Az természetesen nem bizonyítható, hogy a Tisza enyhe visszaesése szoros oksági összefüggésben lenne a »Polgár-üggyel«, de az elhamarkodott kommunikációt, a beígért társadalmi egyeztetés elmaradását még a Tisza-szavazók jelentős többsége is kifogásolta.
A kutatás közvetlenül azután készült, hogy Sulyok Tamás aláírta a köztársasági elnöki megbízatásának végét jelentő alaptörvény-módosítást és Magyar Péter bejelentette, hogy Polgár Juditot jelölné államfőnek. A világhírű sakkozó azonban visszautasította a felkérést. A felmérés szerint az ügyet szinte mindenki ismerte: a felnőtt lakosság 97 százaléka tudott arról, hogy új köztársasági elnököt kell választani, míg 94 százalék hallott arról is, hogy Magyar Péter Polgár Juditot javasolta.
Magát a jelöltet a megkérdezettek egyharmada tartotta jó választásnak, míg 42 százalék nem értett egyet a jelöléssel. A Tisza szavazói között is megosztott volt a fogadtatás: 43 százalék támogatta volna Polgár Juditot államfőként, míg több mint egyharmaduk nem értett egyet a döntéssel. A Medián szerint a közvélemény számára nem is Polgár Judit személye, hanem a jelölés folyamata jelentette a problémát.
A megkérdezettek kétharmada kifogásolta, hogy elmaradt a korábban beígért társadalmi egyeztetés a köztársasági elnök személyéről, és mindössze 22 százalék tartotta helyesnek, hogy a Tisza gyorsan megnevezte jelöltjét.
A társadalmi egyeztetés hiányát nemcsak a Fidesz szavazói bírálták: a Tisza Párt támogatóinak 60 százaléka is úgy vélte, hogy szükség lett volna a korábban ígért konzultációra – annak ellenére, hogy a kormány utólag pontosított: nem ígértek társadalmi egyeztetést, csak szabad jelöltállítást.
A felmérés szerint a magyarok háromnegyede a közepesnél fontosabbnak tartja, hogy ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke, több mint felük pedig kifejezetten nagyon fontosnak nevezte ezt a kérdést.
Az Index szavazást is indított, kit látnának szívesen az olvasók a Sándor-palotában. A 3600 szavazat 30 százaléka pártokon kívüli jelöltet kér, a konkrét nevet választók közel negyede pedig Polgár Juditra voksolt. Az eredményről, Sulyok Tamás teljesítményéről és a lehetséges utódokról Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével beszélgettünk. Az egykori SZDSZ-es politikus szerint a leköszönő államfő Orbán Viktor bábja volt, az eltávolítása alkotmányos, az utódja pedig akár politikus is lehet, csak épp kormánytag ne legyen.
(Borítókép: Török Gábor 2018. március 25-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)