PolitikaSzerző: origo 2026. 07. 15. 2 percnyi olvasás
Intő lehet a román példa, ahol már megszorítások vannak.
Már nem az a kérdés, hogy megérkeznek-e az uniós pénzek a gazdaságba, hanem hogy hazánk ezért milyen árat fizet Magyar Péter vállalásaiért cserébe – hívta fel a figyelmet a Világgazdaság. Emlékezetes, Kármán András pénzügyminiszter bejelentette: az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa, az ECOFIN elfogadta a magyar helyreállítási tervet. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívása ezzel tehát kézzelfogható közelségbe került, így már idén 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,5 milliárd euró hitel érkezhet a magyar gazdaságba.
Kármán András pénteken azt nyilatkozta, hogy a forrásokhoz való hozzájutás érdekében a kormány vállalta a jogállamisági és korrupcióellenes reformok végrehajtását, amelyeket az előző kormány szerinte nem teljesített. A pénzügyminiszter számára a következő fontos feladat az augusztus végére kitűzött, úgynevezett szupermérföldkövek teljesítése. Ugyanakkor az idő rövidsége miatt sok lehetősége nincs a kormánynak. A leginkább kézenfekvő megoldás, hogy a már megvalósult beruházásokat elkezdheti átpakolni az RRF-be.
A Világgazdaság emlékeztetett: az Orbán-kormány meglehetően ellentmondásosan viszonyult az RRF-hez, aminek egyik oka lehetett, hogy úgy ítélte meg, hogy EU politikai elvárásokat támaszt a források lehívása elé.
Az általa elfogadott magyar helyreállítási tervben 27 úgynevezett szupermérföldkő szerepelt, ezek teljesítése előfeltétele volt annak, hogy Magyarország egyáltalán benyújthassa az első kifizetési kérelmét az RRF-ből.
Bár számos intézkedést végrehajtott, és a program terhére több beruházást elindított, a csomagot nem sikerült lezárnia, ezért egyetlen kifizetési kérelmet sem tudott benyújtani. Bóka János volt EU-ügyi miniszter korábban azt mondta, hogy a 23 mérföldkőből öt esetében maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta. Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszter még februárban, a Világgazdaság podcastjében beszélt az RRF-kapcsán az előző kormány kételyeiről. Akkor azt mondta, az RRF-nél olyan követelmények vannak, mint például a rezsitámogatás vagy a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlése, ami a kormány számára elfogadhatatlan.
„Olyan dolgokat kér tőlünk Brüsszel ezekért a pénzekért, ami vállalhatatlan, mert pont szembemegy azokkal a vívmányokkal, amelyek a 2010 és 2026 közötti gazdaságpolitika alapjai voltak"
– mondta, majd később hozzátette: ez színtisztán politikai kérdés, nem pedig közgazdasági vagy jogi. Ezzel szemben Magyar Péter az elmúlt hónapokban következetesen tagadta, hogy politikai feltételei lennének az uniós források lehívásának.
Napi