Annak ellenére, hogy mindössze tavaly júniusban tette le a hivatali esküjét Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, kezdetektől fogva előkelő helyen szerepelt Magyar Péter lemondásra felszólító listáján. A Tisza Párt elnöke az elmúlt évben szinte folyamatosan bírálta, utasította, illetve instrukciókkal látta el, sőt március elején, hat héttel a választások előtt meg is látogatta őt hivatalában. A személyes egyeztetés után, jelentsen ez bármit is a vádhatóság és az ellenzék vezére között, Magyar Péter így összegzett az összegyűlt újságírók előtt:

A találkozó a vártaknak megfelelően teljesen eredménytelen volt. Nyilvánvaló, hogy politikai utasításra nem járnak el fideszes bűnözőkkel szemben, elhúzzák a nyomozási szakaszt, és az egész büntetőeljárást, hogy utána enyhébb büntetéseket kelljen hozni, vagy ne is legyenek büntetések. Semmilyen érdemi kérdésre nem kaptunk választ.

Elindultak a helyezkedések

Forrásaink szerint Nagy Gábor Bálint megválasztását tavaly júniusban pozitívan fogadták a négyezerötszáz fős – több mint kétezer hivatásos ügyészt magába foglaló – szervezetben. Sokan megnyugodtak, hogy a korábbi pletykákkal ellentétben nem egy politikai komisszár került a Legfőbb Ügyészség élére. Márciusban Magyar Péter arról számolt be, hogy egyre több ügyész keresi meg őket azzal, hogy nem tudnak eljárni, és politikai utasításokra kell felfüggeszteni, vagy elhúzni a nyomozást bizonyos ügyekben.

A Telex információi szerint az ügyészségen belül is elkezdett fogyni a levegő Nagy Gábor Bálint körül, mivel a választások után többen elkezdték fúrni őt. A hírportál azt állítja, hogy sokaknak nem tetszett, hogy az aranykonvojügyben a szervezet vezetése elkezdett kibújni a felelősség alól.

De vannak, akik szerint a szervezeten belül sem a »jók« és a »rosszak« csapnak össze, mindössze arról van szó, hogy a választás után elindultak a helyezkedések, és akadtak, akik jó pontokat akartak szerezni az új kormánynál. Például azzal, hogy segítenek Nagy Gábor Bálint megbuktatásában

– fogalmazott a lap. Megjegyezzük: hasonló folyamat játszódott le a választások után a Donáti utcában is, ahol a sokak által politikai szempontból homogénnek tartott tagság megosztottá vált, előbb az Szabó Marcel szólította fel lemondásra a testület elnökét, Polt Pétert, majd hét alkotmánybíró az államfő indítványával összefüggésben, személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be.

Kormányzati stratégiaváltás

Ezzel együtt Magyar Péter legutóbb több mint három hete beszélt Nagy Gábor Bálint esetleges távozásáról, azt hangoztatva, a legfőbb ügyésznek rövidesen le kell mondania, és a kormány arra számít, hogy ez meg is fog történni. Hozzátette: a sorsát nem az alkotmánymódosításban rendezik, de ez nem jelenti azt, hogy hosszabb távon hivatalban maradhatna.

A sürgősségi szempont háttérbe kerülése mögött tudatos kormányzati stratégiaváltás állhat, az nevezetesen, hogy az Alaptörvény-módosítással megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma, az eddigi vádhatóság mellett konkurenciaként játékba hozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, és immár hivatalossá vált az is, hogy hazánk csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

Magyarországon eddig az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője, azaz a közvádló az ügyészség volt. Ez a jogosultság, amelyet vádmonopóliumnak is neveznek, azt jelenti, hogy kizárólag az ügyész jogosult bűncselekmény gyanúja esetén vádat emelni és a vádat képviselni a bíróság előtt. Bár főszabály szerint kizárólagos volt az ügyész közvádlói szerepe, azért itt is akadtak kivételek (magánvád, pótmagánvád), ezek azonban csak az enyhébb, csekélyebb súlyú bűncselekmények esetében érvényesültek (például könnyű testi sértés, becsületsértés, magántitok megsértése), amikor is a vádat nem az ügyész, hanem maga a sértett képviseli a bíróság előtt.

Saját hatáskörébe vonhat

Az Alaptörvény 17. módosítása létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH a közvagyont érintő visszaélések feltárására és a közvagyon védelmére. Az Alaptörvényben az NVVH elnöke a legfőbb ügyészhez hasonló státuszt kap, így többek között:

• képviseli a közvádat a bírósági eljárásban,
• kérdést intézhetnek hozzá az országgyűlési képviselők,
• az Alkotmánybíróságnál jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezheti.

A vagyonvédelmi hivatal elnöke bizonyos tekintetben a legfőbb ügyész fölé kerül, hiszen a büntetőeljárási törvény alapján más, már folyamatban lévő ügyet is a vádemelés előtt saját bármikor a hatáskörébe vonhat. Ezt követően pedig az NVVH gyakorolja az ügyészség jogait, maga nyomozhat vagy nyomoztathat, felügyelheti és irányíthatja a nyomozást, vádat emelhet, majd képviselheti a vádat. És még egy fontos szabály: ilyen ügyet az általános ügyészségi szervezet már nem veheti vissza.

Tehát ha a hivatal a vádemelés előtt saját hatáskörébe vonja az ügyet, az adott eljárásban az ügyészség helyébe lép. Ezekben az ügyekben:

• előkészítő eljárást folytathat, és ebben a szakaszban leplezett eszközöket alkalmazhat;

• maga nyomozhat, vagy a nyomozó hatóságot eljárási cselekmények elvégzésére utasíthatja; felügyeli a felderítés törvényességét és irányítja a vizsgálatot;

• a nyomozás során a személyi bizonyítás mellett kiemelt kötelessége a bűncselekményből származó vagyon, a vagyonelkobzás alá eső előny és a kapcsolódó eszközök azonosítása és biztosítása;

• vádat emel, a vádat a bírósági szakban képviseli, és az ügyészt megillető jogorvoslati jogokat is gyakorolja, feltéve, hogy az ügyet a vádemelés előtt saját hatáskörébe vonta.

Annyi megszorítás van a szabályozásban, hogy a vádemelés után kizárt az ügyátvétel. Ez azt jelenti, hogy az NVVH csak azt az ügyet képviselheti a bíróság előtt, amelyben már a vádemelés előtt is ellátta az ügyészségi feladatokat.

Lesz magyar európai ügyészi poszt

Az Európai Bizottság július 10-én hagyta jóvá hazánk csatlakozását az Európai Ügyészséghez. A döntés az Európai Unió hivatalos lapjában történő kihirdetést követő 20. napon lép hatályba.

Az Európai Ügyészség (EPPO) 2021. június 1-jén kezdte meg működését, amelyhez az Európai Unió 27 tagállamából eddig 25 csatlakozott, legutóbb, 2024-ben Lengyelország és Svédország. A két kívülálló ország: Dánia és Írország. Mindkettő már a közösségbe belépésekor tisztázta, hogy nem vesz részt bel- és igazságügyi együttműködésben. Magyarország lesz a 25. tagállam.

Az EPPO nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat folytat, illetve ellátja az ügyészi feladatokat a részt vevő tagállamok bíróságain. A szervezet az úgynevezett PIF-bűncselekményekkel (a francia Protection des intérêts financiers kifejezésből) foglalkozik. Ezek a bűncselekmények olyan szándékos, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő vagy veszélyeztető cselekmények, amelyek az uniós adófizetők pénzét károsítják.

Az EPPO úgy működik a gyakorlatban, hogy a csatlakozott tagállamokba ügyészeket delegál, akik a nemzeti ügyészi és nyomozó hatóságokba tagozódva, de azoktól függetlenül végzik munkájukat. Utasításokat csak az EPPO központjától kaphatnak, és azokkal a hatáskörökkel kell rendelkezniük, mint a nemzeti ügyészségek, nyomozó hatóságok munkatársainak. Emellett az EPPO-nak joga van ˗ hasonlóan az NVVH-hoz ˗ ügyeket saját hatáskörbe vonni. Ebben az esetben a tagállami hatóságok nem nyomozhatnak tovább ugyanabban az ügyben.

A csatlakozással párhuzamosan Magyarországnak három jelöltet kell állítania az európai ügyészi posztra, akik közül végül az Európai Tanács választja ki a magyar delegáltat. A jelölteknek tapasztalt, független ügyészeknek vagy bíráknak kell lenniük. Emellett a magyar államnak biztosítania kell az Európai Ügyészség működésének magyarországi feltételeit: létre kell hozni a szükséges szervezeti és informatikai hátteret, valamint szabályozni kell a magyar hatóságokkal való együttműködést és az ügyek átvételének rendjét.

A csatlakozásból következik, hogy még az idén át kell alakítani a magyar szabályozást, ki kell jelölni a magyar európai ügyészt, majd felállítani azt a rendszert, amelynek segítségével az uniós testület a jövőben akár korrupciós, pénzmosási vagy uniós támogatásokkal kapcsolatos csalási ügyekben is nyomozhat Magyarországon.

(Borítókép: Nagy Gábor Bálint 2026. február 11-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)