KülföldSzerző: origo 2026. 07. 15. 2 percnyi olvasás
Franciaország jelentős jogi változás előtt áll, Magyarországon pedig egy emberölés gyanújával indult nyomozás után került ismét napirendre az eutanázia kérdése.
A francia Nemzetgyűlés szerdán adhatja meg a végső jóváhagyást annak a törvényjavaslatnak, amely új szabályokat vezetne be az életvégi döntések területén.
A tervezet szerint azok a felnőttek kérhetnek majd halálos gyógyszert, akik megfelelnek a szigorú feltételeknek, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és állapotuk jelentős szenvedéssel jár.
A kérdés hosszú ideje megosztja a francia társadalmat és politikai életet. A támogatók szerint a szabályozás lehetőséget adna arra, hogy a súlyos betegek méltósággal dönthessenek saját életük végéről.
Az ellenzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a rendszer visszaélésekhez vezethet, és veszélybe sodorhatja a kiszolgáltatott embereket.
A jogszabály elfogadása esetén Franciaország közelebb kerülne azokhoz az európai országokhoz, ahol már léteznek hasonló megoldások az életvégi ellátásban.
A tervezet nem általános engedélyt adna az eutanáziára, hanem pontos feltételekhez kötné a halálos gyógyszer igénylését.
A szabályozás célja, hogy kizárólag olyan betegek élhessenek ezzel a lehetőséggel, akik súlyos, gyógyíthatatlan állapotban vannak, és akik saját, önkéntes döntésüket képesek meghozni.
A francia vita középpontjában az áll, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az egyéni önrendelkezés és az élet védelme között.
A törvény elfogadása jelentős fordulatot jelenthet Franciaországban, ahol eddig az életvégi ellátások elsősorban a fájdalomcsillapításra és a kezelések visszautasításának jogára épültek.
A Szent János Kórház korábbi orvosának ügye az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába helyezte Magyarországon az eutanázia kérdését. Bár a nyomozás emberölés gyanúja miatt folyik, és a hatóságok egyelőre nem közöltek részletes tájékoztatást az eset körülményeiről, szakmai körökben felmerült az életvégi döntések jogi és etikai szabályozásának kérdése.
A Magyar Orvosi Kamara szerint az ügy rávilágított arra, hogy az életvégi ellátások területén továbbra is szükség van egyértelműbb szakmai irányelvekre és társadalmi párbeszédre. A szervezet hangsúlyozta, hogy csak a hatósági vizsgálatok lezárása után lehet megalapozott szakmai álláspontot kialakítani, ugyanakkor az ilyen esetek megmutatják, milyen összetett döntési helyzetekkel találkozhatnak az egészségügyi dolgozók.
Magyarországon jelenleg az aktív eutanázia tiltott, vagyis egy beteg életének szándékos, tevőleges kioltása büntetőjogi következményekkel járhat. A jog ugyanakkor bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít az életfenntartó kezelések visszautasítására, amelyet passzív eutanáziaként szoktak említeni.
Az ügy így nemcsak egy konkrét büntetőeljárás miatt váltott ki érdeklődést, hanem újraindította a vitát arról is, hogy szükség van-e az életvégi döntések szabályainak további pontosítására Magyarországon.
Napi