BulvárSzerző: blikk 2026. 07. 26. 10 percnyi olvasás
Még szinte ki sem hevertük az előző hőhullámot, már a nyakunkon a nyár második hőkupolája, amely a meteorológiai előrejelzések szerint még az előzőnél is keményebb megpróbáltatás elé állítja az országot. Ráadásul a perzselő hőség vége még egyáltalán nem látszik: az egész régióban nálunk ígérkezik a legforróbbnak a levegő, és még augusztus első napjaiban sem számíthatunk érdemi enyhülésre. De hogyan bírják ezt a magyarok, a fürdők, a szállodák és a klímaszektor?
A meteorológiai modellek szerint a hétfői gyenge hidegfront után szerdától újabb intenzív melegedés kezdődik, a hét második felében pedig kezdetét veszi a következő nagy hőhullám. A csúcshőmérséklet egyre nagyobb területen éri el a 35, augusztus első napjaiban pedig néhol a 40 fokot is. Az éjszakák sem hoznak felfrissülést, a hetekben megdőlhetnek a napi melegrekordok, miközben a forróság végének pontos ideje egyelőre bizonytalan.
A hőségriadók alatt a Balatonnál is felpörög a kereslet, ám ez nem hoz automatikusan teltházat a hoteleknél. Kovács Krisztina, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) balatoni régióvezetője részletesen elemzi a kialakult helyzetet.
„Amikor érkezik a kánikula, mindig egy kicsit jobban felpörögnek a foglalások, hiszen az emberek vágynak a vízpartra. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a szálláshelyek forgalma nő meg robbanásszerűen, hiszen rengetegen egynapos vendégként érkeznek a tóhoz” – magyarázta Kovács Krisztina.
A régióvezető szerint az idei gyengébb számai mögött nem az időjárás vagy a kánikula hiánya áll, hanem egyértelműen gazdasági okok.
„Az idei szezon gyengébb számai mögött gazdasági tényezők állnak. Az erős forint miatt a magyarok számára lényegesen kedvezőbbé váltak a határon túli nyaralások, miközben Magyarország drágább úti céllá vált a külföldiek szemében. Gyakran éri a Balatont az a kritika, hogy drága, de nem a Balaton lett hirtelen drága, hanem az országos áremelkedést tükrözi a régió is. A Balaton mindig is egyfajta kirakat volt, itt látszik meg először a drágulás. A szolgáltatók pedig nem tudnak olcsóbbak lenni a saját működési költségeiknél.” Azt is kell mondani, hogy ahogy a magyarországi, úgy a balatoni szállodások és vendéglátósok ma már elég szűk mozgástérrel dolgoznak, ezért az árak jelentős csökkentése nem lehetséges. Az energia-, alapanyag- és bérköltségek emelkedése miatt lehetetlen olcsóbban kínálni a szolgáltatásokat anélkül, hogy veszteséget termelnének.
Az erős forint problémája korántsem kizárólag a Balatont érinti, hasonló trendek figyelhetőek meg az ország más régióiban is, akár Budapesten is.
A balatoni turizmusban a belföldi kitettség rendkívül erős: a vendégek 70–75 százalékát a magyarok teszik ki, míg a külföldiek aránya mindössze 25–30 százalék. Egyelőre úgy látjuk, hogy idén a külföldi vendégszám nem nőtt, így még nem tudta kompenzálni a magyar vendégek elmaradását.
Strandolók a Balatonnál / Fotó: MTI/Vasvári Tamás
A szállodákban továbbra is van szabad kapacitás, aki az utolsó pillanatban dönt úgy, hogy elutazik, még talál szobát. A foglalási szokások ugyanakkor még inkább eltolódtak a last minute irányába.
„Még inkább az utolsó pillanatos foglalás lett a jellemző: sokszor aznap döntik el az emberek, hogy indulnak, ha jó időt jósolnak a meteorológusok. A hétvégék rendkívül népszerűek, a hétköznapok viszont gyengébbek, emiatt több szálláshely kénytelen akciókat hirdetni a szabad kapacitások feltöltésére, ami viszont átlagár és bevételcsökkenéshez vezet.
A SZÉP-kártyás költésekről a szakember elmondta, hogy a júniusi adatok még nem voltak kiemelkedőek, az igazi főszezoni (július-augusztusi) elszámolásokra és pontos statisztikákra a hónap végéig még várni kell. Az őszi szezon kapcsán Kovács Krisztina hozzátette: van az a vendégkör, amely már kifejezetten a hőségmentes és programokban éppúgy gazdag őszi időszakot preferálja, a szakma pedig folyamatosan azon dolgozik, hogy a Balaton valódi, négyévszakos úti céllá váljon.
Ez is érdekelheti
Harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tiszti főorvos szombattól az ország egész területén: a meteorológusok előrejelzése szerint a napi csúcshőmérséklet 34–39 fok között alakul, ráadásul az éjszakák sem hoznak enyhülést. A hőkupola miatti tartós hőhullám már most komoly gondokat okoz az országban. Magyar Péter és Hegedűs Zsolt is a közösségi oldalán üzent a forróság miatt.
Bár azt gondolnánk, hogy a hőségriadó jót tesz a strandoknak, a szakember szerint a tartós forróság már visszájára sül el. Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára szerint a nyári szezon idén a szokásosnál lassabban indult be, ami részben a tanév meghosszabbításának, részben pedig annak tudható be, hogy a pünkösdi hosszú hétvége idén még májusra esett, így júniusban elmaradt a megszokott előszezoni pörgés.
„Azt látjuk, hogy a kisebb fürdők esetében a tavalyival megegyező, vagy néhány esetben kicsit jobb eredményeket értünk el. Ez véleményünk szerint arra vezethető vissza, hogy az erősebb forint miatt a nyugati turisták – akik inkább a nagyobb fürdőket látogatják – kevesebbet kaptak a pénzükért, így ők elmaradtak. Ugyanakkor a magyarok is bátrabban utaznak külföldre az erős forint és az olcsó repülőjegyek miatt” – mutatott rá a főtitkár, hozzátéve: a környező országok, például Románia jelentős fürdőfejlesztései is elszívják a vendégeket.
A hosszan tartó kánikula ráadásul a látogatottságot is visszaveti:
„Egy nagyjából 10 napos hőséghullám biztosan jót tesz a fürdőknek, ennél hosszabb idő után viszont már csökken a vendégforgalom, mert az embereket annyira megviseli a meleg, hogy ki sem mozdulnak a lakásból. Emellett a rendkívül meleg nyílt vizek, tavak és folyók is komoly elszívó erőt jelentenek ilyenkor.”
A főtitkár hozzátette, hogy az aszályos időjárás és a Duna alacsony vízállása a víztermelő kutak teljesítményét is korlátozza. A látogatók pedig egyre spórolósabbak: inkább a félnapos tartózkodást választják, és kihasználják az utolsó 2-3 órára szóló kedvezményes sávos jegyeket.
A lakások hűtése a 40 fokos kánikulában már nem kényelmi kérdés, hanem egészségügyi tényező. Bata József, a Budaklíma Zrt. cégvezetője szerint azonban a magyar vásárlók többsége még mindig nem gondolkodik előre.
„Gyakorlatilag ez a mindennapi normál életvitel nagyon fontos tartozéka, hogy kipihenten, egészségesen teljenek a napok. Itt nem arról van szó, hogy bírjuk-e a meleget: egy ilyen hőség akár egészségügyi vészhelyzetet is okozhat, gondoljunk csak a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdőkre vagy az idősekre. Sokan még mindig nincsenek tudatában annak, hogy ez mennyire életbevágó dolog lehet. Még nem volt olyan ügyfelünk, aki a beszerelés után ne azt mondta volna: 'Atyaég, ha én ezt tudtam volna, hamarabb megcsináltatom!'” – hangsúlyozta Bata József.
A szakember szerint a magyaroknak mindössze 10 százaléka tudatos, a többség csak a legforróbb napokon pánikol:
„Hiába van 2-3 hét pokol, ha utána megint normalizálódik a hőmérséklet, azonnal visszaesik a klímarendelés, mert az emberek egyszerűen nem gondolkodnak előre. Van 3-4 pokoli nap, amikor azonnal kell a megoldás, utána pedig eltűnik a kereslet.”
Tévhit az is, hogy a klímaszerelők a kánikulában éjjel-nappal dolgoznak felárért:
„Azt sokan elfelejtik, hogy a klímaszerelő sem tud többet dolgozni a 40 fokos hőségben, így mi még kevesebbet is tudunk dolgozni, hiszen nem lehet reggeltől estig a tikkasztó hőségben szerelni, nem bírja a szervezet. Nálunk szűkek a kapacitások, és aki előbb jelentkezett, ahhoz megyünk ki.”
Bata József egy fontos óvatosságra is intett: a spórolásból webáruházból vett, majd független szerelővel felrakatott klímák garanciális vitákhoz vezethetnek. A vásárlást és a beszerelést mindig egy kézben érdemes tartani – ráadásul jelenleg 250 ezer forint környékén már megbízható berendezést lehet kapni beszereléssel együtt.
Napi