A BCI (Brain-Computer Interface) egy olyan technológia, ami közvetlenül összeköti az agyat egy külső kis kvázi számítógéppel. Az implantátum ultravékony, rugalmas elektróda-szálakat ültet be az agykéregbe egy speciális robot segítségével. A készülék teljesen láthatatlan, vezeték nélküli töltéssel működik, és olvasni tudja az agy elektromos jeleit, majd azokat számítógépes parancsokká alakítja.

Így az ember pusztán a gondolataival irányíthat dolgokat: mozgathatja a kurzort a képernyőn, írhat vagy akár robotkart mozgathat anélkül, hogy a kezét használná. Léteznek invazív (beültetett chip, mint például a Neuralink vagy a kínai NEO) és nem invazív (fejpánttal méri a jeleket) változatok: az előbbieket műtéti eljárással juttatják az emberi agyba.

Egyelőre a célcsoportot olyan emberek képviselik, akik különböző betegségek miatt bénultak meg vagy mozgássérültek – például gerincvelő-sérülés miatt –, és a BCI technológia segítségével visszakaphatják az önállóságukat. Kizárólag a gondolataik segítségével képesek legyenek számítógépeket, okostelefonokat és egyéb digitális eszközöket vezérelni.

Biztató eredmények

Musk Neuralink cégében 2024 elején indultak ahumán klinikai vizsgálatok. 2026 elejére már 21 résztvevő kapott implantátumot világszerte, akik az előbb említett módon a gondolataikkal mozgatnak kurzort, böngésznek, írnak satöbbi. Jelenleg kísérletek folynak már a beszéd és a látás helyreállítása kapcsán is.

A tesztek nem mutatnak mellékhatásokat, miközben a tudósok folyamatosan fejlesztik az implantátumot. Hosszabb távon az a cél, hogy a betegek mellett az egészséges emberek is hasznosíthassák a technológiát akár gyorsabb kommunikációra vagy más képességek bővítésére.

Vagyis a nagyobb vízió nemcsak az orvosi segítségnyújtás, hanem az emberi kognitív képességek kiterjesztése (például telepatikus kommunikáció). Ez pedig már a sci-fi területére vezet minket: egyelőre beláthatatlan eredményekkel kecsegtet a technológia, akárcsak az AI hosszú távú hatásait sem tudjuk még felmérni.

Egyre többet ér

A fejlődés gyors, de még kísérleti fázisban van, szigorú szabályozói felügyelettel. A Neuralink azonban már idén nagy volumenű gyártást és szinte teljesen automatizált sebészeti eljárást tervez, hogy szélesebb körben elérhetővé tegye a technológiát, vagyis kereskedelmi forgalomba hozzák. Persze a kínaiak már itt is léptek, de erre majd később visszatérünk, hiszen semmi sem fekete vagy fehér.

Mindenesetre a Neuralinket a Business Insider szerint egyes szakértők 42 milliárd dollárra is értékelték a másodlagos piacokon, ami mutatja a találmány fontosságát. Ez a nagyságrend majdnem ötszörös növekedést jelent a Neuralink legutóbbi finanszírozási köréhez képest, amikor a startup 9 milliárd dolláros értékeléssel gyűjtött be 600 millió dollárnyi tőkét. Mivel a Neuralink egy magánvállalat, egyes befektetők a másodlagos piacokon keresztül vásárolhatnak részvényeket, ahol az alkalmazottak vagy a korai befektetők értékesítik azokat. Így ezek az értékelések valójában keresleten alapuló becslések, nem pedig nyilvános piaci árak.

Mindenesetre a látványos növekedést mutatja, hogy 2023 végén 3,5 milliárd dollárra becsülték a startup értékét, majd több chipet ültettek be lebénult vagy beszédképtelen betegek agyába. Azóta növekszik a cég értéke, miközben szállítják az újabb eredményeket, és jönnek ki a videók a programban résztvevő alanyok eredményeiről. Összességében a Neuralink szárnyaló másodlagos piaci értékelése tükrözi a befektetők növekvő étvágyát Elon Musk AI-birodalmának újabb szereplője iránt.

De jöttek a kínaiak

De nem lehet felhőtlenül elégedett Musk a növekvő népszerűséggel, hiszen most júliusban a kínai sebészeknek először sikerült beültetniük egy kereskedelmi forgalomban kapható BCI-t egy beteg agyába, aki 10 évvel ezelőtt autóbalesetben szenvedett gerincvelősérülést.

Az érme méretű, nyolc elektródával felszerelt Neural Electronic Opportunity (NEO) nevezetű eszközt a Neuracle Medical Technology gyártja és forgalmazza, amit a Kínai Nemzeti Orvosi Termékek Szövetsége még márciusban jóváhagyott. Az eszköz az agy szenzoros és motoros szabályozó régióiból érkező idegi jeleket keresi, vagyis az agy külső felszínére helyezve – anélkül, hogy behatolna a szövetekbe – leolvassa az idegi jeleket, és kézmozdulatokká alakítja azokat egy robotkesztyű segítségével.

A műtét is mutatja, hogy Kína vezető szerepet szeretne betölteni a globális BCI-versenyben. A sanghaji székhelyű Neuracle februárban kezdte meg a Star Market tőzsdei bevezetését, hogy megerősítse kutatási és termelési erőforrásait. Ezzel szemben Musk Neuralinkje még nem kapta meg az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalának (FDA) teljes kereskedelmi engedélyét, bár már 21 beteget vontak be első termékük, a Telepathy tesztelésébe.

Most akkor mi van?

Azért Elon Musk sem fog agyvérzést kapni, mivel a Neuralink jelenleg technológiailag előrébb tart: pontosabb, több elektródát tartalmaz, illetve ambiciózusabb célokat tűztek ki maguk elé a már említett beszéd- és látás-rehabilitációval együtt.

A kínaiak inkább a gyors piaci bevezetésre és a tömeges használatra fókuszálnak, míg a Neuralink a csúcstechnológiára és hosszú távon az emberi képességek fejlesztésére összpontosít. Mindkét irány ígéretes, de nem ugyanaz a technológiai specifikáció jellemzi az egyes eszközöket. Kicsit olyan ez, mint az elektromos autóipar, sok a kínai, de a Tesla még technológiai értelemben az élen halad. Persze, ki tudja, hogy meddig és mit hoz a holnap.