Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök szombaton találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és felszólította őt, hogy „befagyasztja” az ukrajnai konfliktust, és térjen vissza az általa „Isztambul Forma 2.0-nak” nevezetthez, ahol „jelentős eredményeket értek el”.

Az oroszországi Omszkban Putyinnal folytatott megbeszélésen Tokajev kijelentette, hogy Kazahsztán nem kívülálló a folyamatban lévő konfliktusban, de nem igyekszik közvetítői szerepet játszani, kifejezve abbéli bizalmát, hogy „egy nagyszerű ország”, Oroszország önmagában is megoldja a problémákat.

„Talán be kellene fagyasztani ezt a konfliktust, és vissza kellene térnünk az „Isztambul Forma 2.0-hoz”, hiszen ott jelentős eredményeket értek el” – mondta Tokajev. "Akkor természetesen a nagyhatalmak, köztük Oroszország garanciái mellett elmozdulhatunk a régóta várt béke felé."

Tokajev elmondta, hogy számos jelzést kapott Európától és az Egyesült Államoktól a konfliktussal kapcsolatban, amelyet államközi háborúnak minősített.

Méltatta Putyin „maximális diplomáciai rugalmasságát” is az orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök között tavaly augusztusban az alaszkai Anchorage-ban tartott csúcstalálkozón.

„És mindezt meg kell állítani, mert ami történik, meggyőződésem szerint mind Oroszország, mind az ukrán állam hasznára és örömére szolgál” – tette hozzá.

Tokajev nem tisztázta az „isztambuli formulával” kapcsolatos megjegyzéseit, de a török metropolisz adott otthont Oroszország és Ukrajna közötti béketárgyalásoknak, először a folyamatban lévő háború első heteiben, amely keretet teremtett egy esetleges megállapodáshoz.

2025 közepén a megújított béketárgyalások három fordulóját is megtartották Isztambulban – május 16-án, június 2-án és július 23-án –, amelyek jelentős fogolycseréket és memorandumtervezeteket eredményeztek, amelyek mindkét fél álláspontját körvonalazták egy lehetséges békemegállapodáshoz.

Kapcsolatok fejlesztése

Tokajev tovább kommentálta a kazah-orosz kapcsolatokat, mondván, Oroszország gyakorlatilag a vezető befektetővé válik országa gazdaságában, a volumen eléri a 30 milliárd dollárt.

"Érdekes módon közös erőfeszítések révén 177 ígéretes ipari projektet azonosítottunk, amelyek közül 122-t már megvalósítottak, és a projekt összértéke 53 milliárd dollár" - mondta Tokajev.

Tokajev „a jelenlegi korszak kihívásokkal teli geopolitikai viszonyaira tekintettel” ezt jelentős számnak minősítve Kazahsztán első atomerőművének építésére vonatkozó projektről beszélt. Tokajev kijelentette, hogy arról tájékoztatták, hogy a Balkhash-tó melletti helyszínen végzett terepmunka a végéhez közeledik.

"Ez a projekt nem csupán egy újfajta energia előállításáról szól Kazahsztánban. Ez egy olyan projekt, amely közelebb hozza egymáshoz országainkat, és ami a legfontosabb, népeinket, különösen a fiatalabb generációt" - mondta Tokajev.

"Végül is arról beszélünk, hogy orosz segítséggel kell kiképezni a műszaki személyzetet, a helyi kazah személyzetet, akik képesek lennének dolgozni ezen a nagyon összetett területen, az atomiparban. Ezért úgy gondolom, hogy minden más kérdés elég jól halad" - tette hozzá.

Putyin a maga részéről méltatta az orosz-kazah kapcsolatok fejlődését, és „igazán stratégiai természetűnek” nevezte azokat – nemcsak szavakban, hanem tettekben is.

"Ezt bizonyítja a kereskedelmi forgalom növekvő szintje. Tavaly csaknem 28 milliárd dollárunk volt, pontosabban 27,8 milliárd dollárunk – ez egy tisztességes adat" – mondta.

Putyin ezt „pozitív tendenciának” minősítve, amely azt jelzi, hogy jó kilátásaik vannak, és azt mondta, hogy ezeket a kilátásokat többek között a befektetések határozzák meg.

„Itt is van mivel dicsekednünk: 70 projektünk van orosz vállalatok és orosz vállalkozások bevonásával, összesen körülbelül 30 milliárd dollár értékben” – mondta Putyin, megjegyezve, hogy ebben az értelemben Oroszország a legnagyobb befektető a kazah gazdaságban, és számos ágazatban.

Elmondta azt is, hogy aktívan együttműködnek nemzetközileg, és aktívan részt vesznek minden regionális szervezetben, így a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében és az Eurázsiai Gazdasági Unióban is.

Ukrajna témájával kapcsolatban Putyin később azt mondta kazah kollégájának, hogy erről a beszélgetésük során részletesen tájékoztatni fogja.

Oroszország: Kijev álláspontja miatt a kazah javaslat lehetetlen

A Kreml szombaton kijelentette, hogy Kasszim-Jomart Tokajev kazah elnök javaslata a folyamatban lévő orosz-ukrán háború „befagyasztására” Kijev álláspontjára tekintettel „lehetetlen”. „A (a háború) befagyasztása önmagában nem lehetséges” – idézte Dmitrij Peszkov Kreml szóvivőt orosz sajtóorgánumok, köztük a Tass állami hírügynökség.

Peszkovot idézték, aki azt mondta, hogy Oroszország feltételei egyértelműek az ellenségeskedés leállításához, és a háború „a nap végére” véget is érhet, ha Ukrajna meghozza a „megfelelő döntéseket”, utalva Moszkva követelésére Ukrajna kivonulására a donbász térségből, valamint Kijev lemond a NATO-csatlakozási tervéről.

„Számunkra egy fő feltétel van: el kell érnünk céljainkat” – folytatta Peszkov, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök részletes tájékoztatást adott Tokajevnek a Moszkva által Ukrajnában „különleges katonai hadműveletnek” nevezett folyamatról.

Kijev üdvözli a kazah elnök felszólítását a háború befagyasztására

Ukrajna vasárnap üdvözölte Kaszim-Jomart Tokajev kazah elnök felszólítását, hogy „befagyasztják” a 2022-ben indított Oroszország háborút, Andrii Szibiha külügyminiszter pedig „realisztikusnak, időszerűnek és bölcsnek” minősítette a javaslatot.

"Nagyra értékeljük @TokayevKZ elnököt, aki azt mondta Putyinnak, hogy ideje leállítani a háborút. Reális, időszerű és bölcs üzenet" – írta Sybiha az X. amerikai közösségi médiaplatformon.

Nagyra értékeljük @TokayevKZ elnököt, aki azt mondta Putyinnak, hogy ideje leállítani a háborút. Reális, időszerű és bölcs üzenet.

Ukrajna javasolta a háború leállítását a jelenlegi frontvonalak mentén és a diplomácia felé fordulást, de a Kreml továbbra is elutasítja a békéhez vezető egyértelmű utat. Putyin…

— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) 2026. július 26.

Ukrajna azt javasolja, hogy állítsák le a harcokat a jelenlegi frontvonalak mentén, és forduljanak a diplomáciához, azt állítva, hogy a Kreml „továbbra is elutasítja a békéhez vezető egyértelmű utat”.

"Putyin szóvivője már elutasította a kazah elnök javaslatát is" - tette hozzá Sybiha. "A lényeg: Moszkvának nagyobb nyomást kell éreznie, mielőtt elfogadja a reális békejavaslatokat."