TechtudSzerző: origo 2026. 07. 26. 1 percnyi olvasás
Kerülni kell a mindennapos bevitelt.
Valószínűleg mindenki találkozott már életében a xantángumival. Ez a népszerű összetevő adja többek között a fagylaltok, a joghurtok, a szószok, a sütemények és gluténmentes tészták jellegzetes állagát. Kiváló sűrítő, stabilizáló és gélképző tulajdonságainak köszönhetően az élelmiszeripar egyik leggyakrabban alkalmazott adalékanyaga. Emellett a nyelési nehézségekkel (diszfágiával) küzdő betegek étrendjében is fontos szerepet játszik.

Éppen a fentiek miatt aggasztóak egy most megjelent tanulmány megállapításai. Az állatkísérletek ugyanis arról árulkodnak, hogy az adalékanyag több szempontból is károsíthatja az emésztőrendszert.
A xantángumi hatásait a São Pauló-i Szövetségi Egyetem (UNIFESP) kutatói patkányokon tesztelték. Tíz héten keresztül adagolták az összetevőt a rágcsálóknak, az eredmények pedig riasztóak lettek: az állatoknál vastagbélgyulladás alakult ki, jelentősen megváltozott a bélmikrobiótájuk összetétele, és romlott a bélgát (intesztinális barrier) épsége. Mindez komoly kérdéseket vet fel az adalékanyag biztonságosságával kapcsolatban.
A kutatást végző táplálkozástudományi szakember, Alessandra Rischiteli szerint túlzás lenne démonizálni a xantángumit, mert kis mennyiségben valószínűleg nem káros az egészségre, viszont ha mindennap fogyasztjuk, hosszú távon káros folyamatokat indíthat el a szervezetben. A részletek tisztázása miatt feltétlenül szükség lenne az embereket bevonó klinikai vizsgálatokra is.
A téma aktualitását az adja, hogy a xantángumi a mindennapjaink szerves részévé vált. A nyelési nehézséggel élő gyermekek és idősek akár napi rendszerességgel fogyaszthatják, ráadásul szinte megkerülhetetlen az ultrafeldolgozott élelmiszerekben, a népszerű fehérjeturmixokban és a különféle étrend-kiegészítőkben is.
Rischiteli szerint pontosan emiatt kellene komolyan venni a brazil táplálkozási irányelveket, amelyek kifejezetten az ultrafeldolgozott, sok adalékanyagot tartalmazó élelmiszerek kerülését javasolják.
Magát a xantángumit egyébként biotechnológiai eljárással állítják elő, méghozzá úgy, hogy az alapanyagot egy Xanthomonas campestris nevű baktériummal fermentálják. Ez a mikroorganizmus a természetben egy elterjedt növényi kórokozó, amely számos növényt megfertőzhet – jelenléte többek között a káposzta vagy a fodros kel romlásakor is jól megfigyelhető.