Régészeti szenzáció Rákosmentén: ezeréves temetőre bukkantak a Szőlőliget lakóparknál

Avar kori temetőre bukkantak a régészek Rákosliget határában, a Szőlőliget lakópark építkezésén. A felfedezésről Gergely Bálint, XVII. kerületi momentumos önkormányzati képviselő számolt be a közösségi oldalán, rámutatva arra, hogy Rákosmente területe már jóval a történeti dokumentumok bejegyzései és Árpád-kori emlékei előtt is lakott volt. A politikus közösségi posztja nyomán megkerestük őt, hogy kiderítsük, mi lesz a leletek sorsa, befolyásolják-e a munkálatokat, és hogyan fér össze az ezeréves múlt a feszített tempójú helyi ingatlanfejlesztésekkel.

A Szőlőliget lakópark építése közben avar kori temetőt találtak Rákosliget határában
A feltárás várhatóan nem akadályozza az építkezést, mivel előre számítottak hasonló leletekre
A temető kizárólag temetkezési hely volt, több avar generáción át használták
A leletek egyelőre restaurálás alatt állnak, helyi kiállításukról még nincs döntés

A terület nem teljesen ismeretlen a szakemberek előtt: a rákoscsabai M0-s építkezéseknél és korábban a környező utcákban is találtak már régészeti emlékeket. Gergely Bálint Facebook-posztjában kifejtette, hogy a szőlőhegyi lakópark építkezésén most előkerült, több mint 1000 éves avar sírok között meglepően jó állapotúak is akadnak – még annak ellenére is, hogy a korabeli sírrablók annak idején feldúlták őket.

Lapunk megkeresésére a képviselő elmondta, hogy a régészeti feltárás várhatóan nem fogja megakasztani az építkezés ütemezését:

„A régészeti munkának az ideje szabályozott, valamint tudomásom szerint számítottak is leletekre az építkezés megkezdése előtt, hiszen ez egy ismert avar kori lelőhely. A szomszédos parcellán, a Furmint Házak építésénél – amelyeket ugyanez a vállalkozó épít – korábban szintén tártak fel sírokat. Ahogy épül be a lakópark területe, bizonyára lesznek még temetői leletek” – magyarázta Gergely Bálint.

A helyszínen dolgozó régészek tájékoztatása alapján a politikus hozzátette: Rákosliget felett a terület feltehetően kizárólag temetkezési helyként szolgált, ám rendkívül hosszú időn, „több avar generáción” keresztül használták. Maguk a korabeli települések inkább a mai Rákoscsaba területén feküdtek.

Több mint ezeréves avar temetőre bukkantak Rákosligeten / Fotó: Gergely Bálint

Hol tekinthetők meg a leletek?

A helyi örökségvédelem szempontjából kulcskérdés, hogy a kerület lakói láthatják-e majd a közvetlen lakókörnyezetükből előkerült kincseket. Gergely Bálint elmondta, ő maga is azonnal érdeklődött a helyszínen a XVII. kerületi kiállítás lehetőségéről, ám egyelőre nem kapott határozott ígéretet:

„Idő kell, míg kellően restaurálják a leleteket, emellett az egyik szakember a doktorijához is fel fogja használni azokat. Abban maradtunk, hogy a későbbiekben még érdeklődöm a Budapesti Történeti Múzeumnál (BTM) a leletek sorsáról és a kiállítási lehetőségekről. Nagyon örülnék, ha helyben tudnánk bemutatni a lakosoknak a történelmünket.”

Ez is érdekelheti

Több száz év után tárták fel a barcelonai kolostor sírkamráit: borzalmas látvánnyal szembesültek a régészek

Új megvilágításba helyezik Barcelona egyik legjelentősebb műemléke, a Pedralbes-i Szent Mária Királyi Kolostor múltját a legfrissebb régészeti kutatások. A 700 éves múltra visszatekintő épületegyüttest 1327-ben alapította Elisenda de Montcada, II. Jakab aragóniai uralkodó özvegye, akit itt is temettek el. A szakemberek a helyszínen található nyolc legősibb sírkamrát vizsgálták meg, amelynek során a királyné földi maradványai mellett több rejtélyes és váratlan leletre bukkantak.

Ezeréves múlt, elavult infrastruktúra

A képviselő a közösségi bejegyzésében a leletek mellett egy égető helyi problémára, az infrastruktúra nélküli lakópark-fejlesztésekre is felhívta a figyelmet. Mint mondta, a szőlőligeti beruházást még a korábbi MSZP-s városvezetés alatt tervezték meg, a jelenlegi fideszes vezetés pedig támogatja azt, adott esetben a lakásszámok emelésével is.

„A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (FCSM) álláspontja szerint a kerület csatornahálózata a végét járja. Ezt támasztja alá az is, hogy például a Szőlőligeten épülő nagy élelmiszerbolt szennyvize is emésztőbe fog kerülni, és szippantóskocsival kell rendszeresen elszállítani. Sajnos a vízhálózatunk is elavult, kifejezetten sokat sújt bennünket csőtörés” – nyilatkozta lapunknak a képviselő.

A politikus szerint a közlekedési hálózat sem áll készen a beköltözőkre: az előzetes tanulmányokban szereplő buszjárat már nem is üzemel, az M0-s felé tervezett elkerülő út harmadik szakaszát pedig el sem kezdték építeni. Így a megnövekedett forgalom a már most is túlterhelt Pesti és Keresztúri utakat terheli majd tovább.

„Képviselőként és a helyi Momentum részéről arra a megközelítésre szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy előbb az infrastrukturális fejlesztéseket kellene végrehajtani, és csak utána lenne szabad engedélyezni az új lakóparkokat vagy növelni a lakásszámokat” – összegzett Gergely Bálint.