• Budapesten szerződéses közösségi rendőrök vezetik be a közösségi rendészet intézményét.
• A rendszer célja, hogy emberközelibbé tegye a rendőrséget, illetve erősítse a lakosság bizalmát
• A közösségi rendőr nemcsak bűnmegelőzéssel, hanem programok szervezésével és kapcsolattartással is foglalkozik
• A rendőr naponta jelen van a közösségben, részt vesz a rendezvényeken, meghallgatja az embereket
• A jó közösségi rendőr empatikus, nyitott, önálló, és biztonságot sugároz a lakók felé

A közösségi rendészet budapesti bevezetését Pósfai Gábor belügyminiszter jelentette be, mint a lakosság és a rendőrség kapcsolata javításának egyik lehetőségét. A program keretében hónapokon belül szerződéses közösségi rendőrök teljesítenek majd szolgálatot a fővárosban, ugyanolyan jogkörrel kiképzéssel és felszereléssel mint a „mezei ” zsaruk, ám mindez mégis más lesz.

Zanati Balázs két évtizede szelte át az Atlanti-óceánt, majd lett kisebb kitérők után kanadai, közelebbről torontói zsaru. A 17 éves rendőri szolgálatából már több mint 11 éve közösségi rendész, így pontosan tudja, milyen lehetőségek rejlenek ebben a programban. A közösségi rendészet a lakosság és a rendőrség kapcsolatának javításától szól, a bizalom erősítésén át a rendőrség által nyújtott szolgálat minőségének javulásáig.

– Valamennyire tényleg olyan, mint a körzeti megbízott, hisz mindkettő lényege, hogy a rendőr személyesen ismerje az adott terület lakóit, napi kapcsolatban legyen velük, ismerje a problémáikat, az életüket – vallja Zanati Balázs. – Ám a körzeti megbízott inkább a bűnmegelőzésre és a közrend fenntartására koncentrál, míg a kanadai közösségi rendőr ezen túlmenően hangsúlyt fektet a bizalomépítésre, a közösségi programok szervezésére és a lakosok bevonására a döntésekbe. Beül velük kávézni, részt vesz szülinapi mulatságokon vagy jótékonysági rendezvényeken, játszik az utcán a srácokkal, segítő akciókat szervez, ott van velük, mellettük minden nap, tagja a közösségnek.

Zanati Balázs kerületében három problémás környéket jelöltek ki a közösségi rendőröknek. Párokban dolgoznak, hét napot egyhuzamban, napi tizenegy órás műszakban, majd a másik páros váltja őket.

– Torontó rendkívül sokszínű város, vannak olyan környékek, ahol a hajléktalanság, a kábítószer-használat vagy a fiatalkori bűnözés okoz gondot, míg máshol a közlekedési szabályszegések, a zajpanaszok vagy a lakossági konfliktusok dominálnak – mondta a torontói közösségi rendőr. – A rendőrség célja nem csupán a bűncselekmények kezelése, hanem azok megelőzése is, együttműködésben a közösséggel, napra készen begyűjtve a panaszokat, azonnal reagálva azokra. A lakosság bevonása, a problémák közös megoldása a cél, ez vezet a hosszabb távú biztonsághoz. Nem csak intézkedünk, ha jogsértést tapasztalunk, de meghallgatjuk az emberek panaszait, elmagyarázzuk a rendőri döntéseink okát. Elérhetők vagyunk nap mint nap, mindig ugyanott, s a lakosok nem ellenfélként, hanem partnerként tekintenek ránk.

A közösségi rendőr maga szervezi a munkáját, s csak akkor válaszol a 911, a segélyhívó körözvényeire, ha akar. Nincs küldés egy helyszínre, persze, ha jön egy vészhívás, és nincs más dolga, Zanati Balázs is azonnal reagál, s indul...

– Alapjában az egész szolgálat abból áll, hogy az emberekkel beszélgessek, kapcsolatot építsek ki. Ismerni kell a helyi vállalkozásokat is, a helyi építkezéseket, azok engedélyezését, a hanghatással járó munkafolyamatait, ez a közösségi rendőr feladata. Napi szinten veszünk részt közösségi rendezvényeken, iskolai programokon vagy jótékonysági eseményeken, napi kapcsolatban vagyunk az iskolaigazgatóktól a helyi hajléktalanokig mindenkivel, minden polgárral. A bizalmi kapcsolat alapja, hogy a polgár látja, tudja, érzi, az ő rendőrük ismeri őket, figyel rájuk, beszélget velük, segít nekik. Ennyi már elég ahhoz, hogy egy közösség másképp viszonyuljon a rendőrséghez.

A kanadai rendőrök Zanati szerint több önállóságot kapnak a döntések meghozatalában, és nagyobb hangsúly van a kommunikáción és a problémamegoldáson. Egy jó közösségi rendőrnek türelmesnek, empatikusnak, nyitottnak és hitelesnek kell lennie. Szerinte nem elég a jogszabályokat ismerni, érteni kell az emberek nyelvét, ismerni a környezetet, illetve meg oldani, hogy a rendőri jelenlét ne félelmet, hanem biztonságérzetet keltsen.