Elon Musk és Jeff Bezos egyelőre az űripari vállalkozásaikban eltérő stratégiát követnek, miközben Muskkal van tele a sajtó, addig Bezos másfajta szemléletmóddal rendelkezik, amely a vállalatvezetési módszerein is jól látható. Pedig az Amazon alapítója szintén aktív szereplője az űriparnak, sőt, a NASA-val kapcsolatban Musk konkurense is, hiszen komoly szerződéseket kötnek az amerikai szövetségi űrkutatási ügynökséggel.

De hol is kezdődött Bezos és az űripar kapcsolata? Bezos még 1994-ben alapította meg az Amazonast, amely a kezdeti időszak nehézségei után 1997-ben került a tőzsdére. Azóta a webáruház a világ egyik legfontosabb online e-kereskedelmi óriásává nőtte ki magát. De Bezos, akárcsak Musk, más iparágak felé is nyitott, így az Amazon alapítója pontosan az ezredforduló évében indította útjára űripari cégét, a Blue Origint.

Jeff Bezos még 2017-ben egy konferencián jelentette be nyilvánosan, hogy az üzleti modellje lényegében a következő: évente nagyjából 1 milliárd dollár értékű Amazon-részvényt értékesít, és az ebből befolyó összeget teljes egészében a Blue Originbe fekteti be. „Ez nem a jövő üzleti modellje, de a jelenleg évente körülbelül egymilliárd dollár értékben adok el Amazon részvényeket, és ezt a mennyiséget a Blue Originbe fektetem be. Tehát a Blue Origin üzleti modellje nagyon robusztus.”

Bezos így kívánta finanszírozni az űripari fejlesztéseket (például a New Shepard űrhajót és a New Glenn hordozórakétát), hogy a Blue Origin idővel önfenntartó és nyereséges vállalattá válhasson. Ahogy a projektek mérete és költségei növekedtek, Bezos a rákövetkező években még ennél is nagyobb tételben adott el Amazon-részvényeket, így volt olyan esztendő, amikor 5-10 milliárd dollár értékben értékesített papírokat.

Már gyerekkorában rajongó volt

Az űripari mánia nem a semmiből jött, hiszen Bezos gyerekkora óta érdeklődik a galaxis iránt, többek között az Apollo 11 inspirálta. A Blue Origin víziója hasonló a SpaceX-hez, hiszen a cél az: milliók éljenek és dolgozzanak az űrben, hogy a Földet megóvják a szennyező iparágaktól. Az első évek után 2006-ban jelentkeztek a Goddard nevezetű tesztjárművel, majd 2015-ben az első sikeres New Shepard repülésre és landolásra is sor került.

2021-ben Bezos első űrutazását is abszolválta a New Shepard NS-16-on, amely annyira mély nyomokat hagyott az Amazon alapítójában, hogy lemondott az e-kereskedelmi óriás vezérigazgatói posztjáról, hogy többet foglalkozhasson a Blue Originnel. Egyébként már 2018-ban is tervezték, hogy 11 perces űrutazásokat tesznek fizetős ügyfelekkel, akik körülbelül 4 percig súlytalanságot is megtapasztalhatnak.

Végül három évet késtek, de csak beindult a biznisz. Az első több mint 100 kilométeres magasságot elérő szuborbitális úton maga Jeff Bezos is ott ült a kabinban a testvérével, a 82 éves Wally Funk repülési úttörővel és a 18 éves Oliver Daemen-nel együtt. A felszállástól a kabin ejtőernyős földet éréséig nagyjából 10-11 percig tartott az út. A csúcsponton az utasok kiszíjazhatták magukat, nagyjából 3-4 percig lebeghettek súlytalanságban, és a kabin hatalmas ablakain keresztül csodálhatták a világűrt.

A Blue Origin a hosszú éveken át zajló fejlesztési munkák után sikeresen megjelent az űrben a saját fejlesztésű hordozórakétájával is, amelyet a legendás űrhajósról, John Glennről neveztek el. Ez kifejezetten nagy tömegű műholdak, űreszközök és idővel akár emberek földkörüli pályára juttatására tervezték. A rakéta 2025. január 16-án teljesítette az első sikeres tesztrepülését (az NG-1 küldetést) a Cape Canaveral-i kilövőállomásról, hiszen elérte a kijelölt földkörüli pályát.

A SpaceX Falcon 9-eséhez hasonlóan a New Glenn első fokozatát is úgy tervezték, hogy a küldetés után landolni tudjon egy óceáni platformon a későbbi újrahasznosítás érdekében. A New Shepard turisztikai járataival szemben a New Glenn már a kereskedelmi, tudományos és katonai műholdpiacért versenyez a szektorban. Idén május végén egy New Glenn rakéta robbant fel egy teszt közben a floridai indítóálláson, bár nagy károk keletkeztek, de a cég aktívan építi újra az indítópadot, és 2026 végére visszatérnének a repülésekkel. Átmenetileg más konfigurációra váltanak a gyorsabb újraindulás érdekében.

Újabb fejlesztések

Sőt, a Blue Origin a Blue Moon nevű holdkomp-fejlesztésével vett részt a NASA egyik programjában, és a cég által vezetett konzorciumot választották ki a második hivatalosan támogatott emberes Holdra szállási rendszer (HLS) megépítésére a SpaceX Starshipje mellett. A tervek szerint ez a többször használható leszállóegység fogja az űrhajósokat a Hold felszínére juttatni a NASA Artemis V küldetés során a 2020-as évek végén.

Ez a több milliárd dolláros megbízatás kulcsfontosságú mérföldkő Bezos azon törekvésében, hogy megalapozza a tartós és fenntartható emberi jelenlétet a Holdon. De itt nem állt meg Bezos, hiszen olyan területen is megjelent, ahol Musk már megvetette a lábát. Az Amazon által finanszírozott Project Kuiper ugyanis egy több mint 3200 Föld körüli pályán keringő műholdból álló konstelláció, amelynek célja, hogy szélessávú internetet biztosítson – különösen a kieső, infrastrukturálisan elszigetelt régiókban.

A rendszer a SpaceX által üzemeltetett Starlink közvetlen és legfőbb kihívója a kereskedelmi műholdas internetpiacon. A hálózat kiépítéséhez az Amazon már több tucat rakéta-indítást kötött le különböző szolgáltatókkal, köztük a Blue Origin New Glenn rakétájával is. A projektet nemrég átnevezték Amazon Leo-ra, és ma már mintegy 400 műhold kering Föld körüli pályán, amivel a hálózat idén eléri a korlátozott, tesztüzemű szolgáltatás elindításához szükséges minimális kapacitást.

Mit akar Musk és Bezos?

A Blue Origin sokáig lassabban fejlődött, mint a SpaceX, de az utóbbi években felpörögtek az események. Ezen a ponton érdemes a két milliárdos terjeszkedését összehasonlítani!forbes.com Mindketten azt a víziót dédelgetik, hogy az emberiség az űrben bővíti ki civilizációs jelenlétét, Musk gigaterve a Mars kolonizációja, amelyet először tesztként a Hold kolónia alapozhat meg. Bezos pedig a Föld védelme érdekében telepítene milliókat és a környezetszennyező iparágakat az űrbe, miközben Musk szerint a kék bolygó akár el is pusztulhat a különböző kataklizmák miatt, mint például globális felmelegedés, ütközés más égitestekkel satöbbi.

De nem csak egymás versenytársai NASA és más katonai projektek kapcsán, hanem együtt is működnek, így például az Amazon a SpaceX infrastruktúján indít különböző programokat. Emellett mindketten műholdas internetkapacitásokat építenek ki, illetve a már említett NASA Artemis programokban is jelen vannak, amelyek a Holdra visszatérést támogatják. A SpaceX mellett a Blue Origin is az utóbbi években egyre aktívabb szerepet játszik, az Amazon Leo pedig már idén elindítja kereskedelmi szolgáltatását, bár még csak kis léptékben van jelen a piacon.

Musk cége gyorsabb, operatívabb és kereskedelmileg sikeresebb. Bezos cége megfontoltabb, hosszú távú ipari alapokra fókuszál, és az Amazonnal közös szinergiák is segítik a sikeres jövőképet megvalósítani. A rivalizálás gyorsítja az innovációt és csökkenti az árakat: a NASA mindkét vállalattal kooperál, így gyakran „együtt versenyeznek”. A SpaceX 2026 júniusában kilépett a tőzsdére, amely a történelem legnagyobb IPO-ja (kb. 75-85 milliárd dollár bevétel) volt. Azóta jelentős korrekció zajlott le, így a csúcsról (cirka 225 dollár) nagyjából 45 százalékot esve az IPO-ár alá is került időszakosan.

Ellenben a Blue Origin továbbra is privát cég, amelyet Jeff Bezos szinte egymaga finanszírozott 25 éven át. Azonban nemrég megváltoztatta ezt a stratégiát, hiszen a vállalat idén júliusban indította és zárta le első külső tőkebevonási körét, amely során 10 milliárd dollárt gyűjtött össze. A cég értékelése ezzel 130 milliárd dollárra emelkedett. Maga Bezos is 2 milliárd dolláros csekket ír alá az új támogatók mellett.