2026 első felében is látványosan folytatódott az ETF-ek térnyerése: az Egyesült Államokban a tőzsdén kereskedett alapok tavaly év végi 13 475 milliárd dolláros kezelt vagyona június végére 15 818 milliárd dollárra nőtt, azaz hat hónap leforgása alatt 17,4%-kal bővült a piac – olvasható ki a Lipper által készített havi adatközlésekből. Az európai piac nem meglepő módon jóval kisebb, de becsületére válhat, hogy ugyanez idő alatt még gyorsabb ütemű, 20,2%-os bővülést ért el, miután a kezelt vagyon (assets under management, AUM) 2578 milliárd euróról 3100 milliárd euróra emelkedett.

A havi pálya mindkét területen nagyon hasonló ívet rajzolt:

január és február szép emelkedést hozott, majd márciusban – az iráni háborúra reagáló tőkepiacok mozgásával összhangban – hirtelen visszaesett a kezelt vagyon, amit áprilisban és májusban gyors helyreállás követett. A júniusi záróértékek mindkét kontinensen új rekordot állítottak be, habár a vagyonnövekedés üteme érezhetően lassult.

A féléves vagyonnövekedésből Amerikában 43, Európában 42 százalékot magyarázott a nettó tőkeáramlás: az USA 2343 milliárd dolláros AUM-növekményéből nettó 1018 milliárd dollárt tett ki a friss tőke megjelenése, míg Európában az 521 milliárd eurós növekményből 221 milliárd euróért felelt a nettó értékesítés. Valamivel nagyobb rész származott tehát a mögöttes befektetések átértékelődéséből, de az új csúcsok eléréséhez a befektetői kereslet és az eszközárak emelkedése kiegyensúlyozottan járult hozzá.

Amerikában az első negyedév 462 milliárd dolláros, a második 557 milliárd dolláros nettó beáramlással zárt, a gyorsulást főként a részvénykitettség iránti növekvő kereslet hajtotta. Kiemelendő, hogy a márciusi piaci esések idején is 113 milliárd dollár maradt a nettó beáramlás, azaz a befektetők a korrekció alatt is kitartóan vásároltak. Igaz, hogy a keresett célpontok szerkezete átalakult: abban a hónapban a rövid amerikai állampapír-ETF-ek vezették az értékesítési rangsort, maguk mögé utasítva mind az Amerikán kívüli globális részvény-ETF-eket, mind a hazai részvényalapokat. A második negyedévben ismét a jól bevált amerikai részvénypiac került a kereslet fókuszába: a friss pénz egyre nagyobb mértékben Amerika részvényei, azon belül is különösen a technológiai szektor felé áramlott.

Európa az első negyedévben 107 milliárd eurós, a második negyedévben 114 milliárd eurós nettó tőkebeáramlást könyvelhetett el. Az európai flow-k szerkezete erősen a részvénykitettség felé mutatott, a kötvény-ETF-eknek másodhegedűs szerep jutott. A márciusi adatok viszont itt is a befektetői óvatosság átmeneti erősödését jelezték, a részvény-ETF-ek alig 9 milliárd eurót gyűjtöttek, ami jóval elmaradt a korábbi hónapok számaitól, miközben a kötvény-ETF-ekből 3 milliárd euró távozott. A pénzpiaci ETF-ekbe mintegy 4 milliárd euró érkezett.

A kezelt vagyon havi változását a nettó értékesítés és a befektetések piaci átértékelődése együttesen alakítja.

Márciusban ez a két komponens látványosan eltérő irányba húzott: az Egyesült Államokban 113 milliárd dollár nettó beáramlás mellett 776 milliárd dolláros negatív piaci hatás jelentkezett. A kettő eredőjeként 663 milliárd dollárra rúgott a havi vagyoncsökkenés. Európában 11 milliárd euró friss pénzhez 134 milliárd eurós negatív átértékelődés társult, így a piac 124 milliárd euróval zsugorodott.

Fontos, hogy a piaci korrekció alatt a flow mindkét régióban pozitív maradt: a két piac eltérő intenzitással reagált, de tömeges "menekülésről" egyik helyen sem számolnak be az adatok.

Áprilisban pedig jött az erőteljes visszapattanás, olyannyira, hogy a pozitív hozam mindenütt bőven kompenzálta a megelőző havi veszteségeket.

A június újabb érdekes helyzetet hozott: az Egyesült Államokban a piaci mozgások 98 milliárd dollárral csökkentették a kezelt vagyont, a 206 milliárd dolláros nettó beáramlás mégis 108 milliárd dollár feletti vagyonnövekedéshez vezetett, azaz a friss pénz önmagában is képes volt új csúcsra vinni a piacot. Európában ugyanebben a hónapban mindkét komponens pozitív volt: a 40 milliárd eurónyi nettó flow és a 35 milliárd eurós piaci hatás 75 milliárd euróval növelte az ETF-ek eszközértékét.

A június végi vagyonmegoszlás alapján az amerikai és az európai ETF-piac eszközosztályok szerinti szerkezete meglepően közel áll egymáshoz.

• Az USA részvény-ETF-jei 12 272 milliárd dollárt kezeltek, ami a teljes vagyon 77,6 százaléka. Európában 2430 milliárd euró jutott a részvénytermékekre, ez 78,4 százalékos súlynak felel meg.
• A kötvény-ETF-ek amerikai vagyona 2566 milliárd dollár, európai vagyona 542 milliárd euró volt; részesedésük 16,2, illetve 17,5 százalékot ért el.

Az európai ETF-univerzumban a részvények súlya is valamivel magasabb, de a kötvényeké is nagyobb.

Európa tehát koncentráltabb, míg Amerikában valamivel keresettebbek a kisebb kategóriák: a tengerentúlon az alternatív ETF-ek 604 milliárd dollárt, az árupiaci termékek 310 milliárd dollárt kezelnek, a vegyes alapokban 38 milliárd dollár, a pénzpiaci ETF-ekben pedig 27 milliárd dollár található, ezek együttes részaránya 6,2%. Ezzel szemben Európában az alternatív (10 milliárd euró), az árupiaci (58 milliárd), a vegyes (5 milliárd) és a pénzpiaci (27 milliárd) ETF-ek összesített súlya alig 4,1%-ra tehető.

Az új tőkebeáramlást szemlélve kissé eltérő arányokat látni: Amerikában a részvény-ETF-ek a teljes nettó beáramlás 65%-át hozták, a kötvény-ETF-ek 29%-ot, az alternatív, vegyes és pénzpiaci termékek 6%-ot, miközben az árupiaci ETF-ekből nettó 5,3 milliárd dollár távozott (-0,5% a teljes flow-n belül).

Európában 2026 első félévében a részvénytermékek 77%-ot tudtak bevonzani a friss pénzből, a kötvény-ETF-ek 18%-ot, a pénzpiaci termékek 5%-ot szereztek meg. Az alternatív, árupiaci és vegyes kategóriák együttesen 0,4%-ért feleltek. Az európai pénzpiaci ETF-ek hat hónap alatt 11 milliárd eurót vontak be, ebből 4 milliárd márciusban érkezett, azaz a rövid távú "parkoltatási igény" a korrekció hónapjában erősödött fel.

A piacon lévő termékek száma mindkét régióban azonos gyorsasággal emelkedett.

Az amerikai ETF-ek száma a december végi 4809-ről június végére 5397-re nőtt, ami 12,2%-os bővülést takar. Európában 2297-ről 2578-ra emelkedett az alapok száma, ez szintén 12,2%-os gyarapodás.

Amerikában a június végi pillanatkép szerint a legtöbb ETF-vagyont az iShares kezeli (4587 milliárd dollár), szorosan a nyomában a Vanguard (4506 milliárd), harmadikként a State Street SPDR következik (2058 milliárd). Európa vezetője toronymagasan az iShares (1265 milliárd euró), második helyen az Amundi (402 milliárd), harmadik helyen az Xtrackers (321 milliárd) futott be.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ