Önkény, önkényuralom, jogállam, ÁVH, önkény, látványkormányzás, önkény – ha pár szóval kellene összefoglalni, hogyan telt a 35. Tusványos, nagyjából ennyivel le is lehetne tudni.

A 35 tekintélyes szám, aki az első fesztivál idején született, az már jó pár országgyűlési választáson részt vett. Gondolhatnánk, hogy egy krisztusi kort megélő rendezvény sok újat már nem tud mutatni, de a 2026 tavasza óta kialakult magyarországi belpolitikai helyzet mindent új megvilágításba helyezett, Tusványost is.

 s

Nem csak a Fidesz–KDNP-közösség várta az idei Tusványost, a közéletet figyelők, érdeklődők is kíváncsiak voltak arra, hogy idén mi sül ki abból a fesztiválból, ahol többnyire az volt a megszokott, hogy

• egy kétharmados többséggel rendelkező kormányzat tagjai eljönnek, 
• elmondják, milyen szép és jó minden,
• majd geopolitikai veszélyekre figyelmeztetnek – főként Brüsszel és Kijev irányából.

A kétharmad ezúttal is stimmel, de már a kazetta másik oldala pörög. A korábbi kormányzópártok a történelmi választási vereség óta csak keresik önmagukat, láthatóan nem tudnak mit kezdeni a kialakult helyzettel, ahogyan Magyar Péterrel és az új kormányzattal szemben is hatástalanok.

Április 12-e óta eltelt több mint három hónap, lehetett hallani terveket megújulásról, harcról, ellenállásról, de a tények – a mandátumukat fel sem vevő politikusoktól kezdve az időközben lelépő volt miniszteren át a frakcióvezető lemondásáig – egészen más képet festettek elénk, ezért is várta izgatottan a fideszes közeg, hogy majd Tusványoson megkapják az iránymutatást, hogy igenis/talán van még innen visszaút.

Ám már a megnyitó napja is árulkodó volt: mintegy égi jelként szakadt az eső, dagonyává változtatva mindent. Szállásunkon, amikor a Zalaegerszegről érkező társaság meghallotta, hogy a szombati Orbán-előadásra is esőt jósolnak, hangos jajkiáltással jelezték, hogy annak nem annyira örülnének. Jó, erre a hírre mi sem bontottunk pezsgőt, cserébe a szállásadónktól kaptunk egy kupica kóstolót a fenyőrügyön ágyazott almapálinkából, így vállrántással elintéztük, hogy majd lesz, ahogy lesz.

Nagy hiányzók, Deutsch széke üresen maradt

Abban semmi újdonság nincs, hogy a jókora többség Orbán Viktor hagyományos előadását/útmutatóját/értékelését várta a legjobban. Akikkel beszéltünk, mindannyian reménykedve, bizakodva néztek a szombat elé, de ők se tudták, mire számítsanak. Nem is meglepő, a volt miniszterelnök április óta nagyon keveset szólalt meg, de ha mégis, szavai akkor sem jelentettek  gyógyírt megsebzett közösségének.

A korábbi miniszterelnök fellépése előtt azért még megjelent a Fidesz és a KDNP berkeiből több (immár újdonsült) politikus, a legnagyobb nevek ezúttal otthon maradtak. Nem jött el Lázár János, nem volt Szijjártó Péter (pedig amikor megláttunk egy BYD autót, már azt hittük), Gulyás Gergely időközben mondta le, Deutsch Tamást pedig hiába hirdették meg, széke magányosan álldogállt a sátorban. Az újkori rocksztár, Pócs János csak az utolsó napra érkezett meg.

A feladat így a többiek előtt állt, hogy Orbán Viktort előzenekarként vezessék fel. Hogy ez mennyire sikerült? A fesztivál inkább hasonlított egy háború közbeni tábori kórházra, ahol

• a sérült katonák egyrészt saját sebeiket nyalogatják,
• másrészt az ápolók – jelen esetben a hallgatóság – igyekezzenek bekötözni némi gézzel a sebeket, miközben hallgatják a beszámolókat a frontvonal igazságtalanságairól.

De ezeket a katonákat nem olyan fából faragták, hogy az ágyon fekve várják a fájdalom elmúlását, többen harcot, ellenállást hirdettek, hogy újult erővel térnek vissza a frontra, az egyik legemlékezetesebb megszólalást pedig Tuzson Bence egykori igazságügyi miniszter hozta, aki már nevek feljegyzéséről beszélt, és megüzente, hogy mindenkit elszámoltatnak a jog erejével, aki részt vesz a mostani kormány régi kormány elleni bosszúhadjáratában. 

A legtöbbször elhangzott szavak Tusványoson

Szó volt még látványkormányzásról, amiben csak látvány van kormányzás nélkül, a jogállamiság kalapáccsal való szétveréséről, a fiatalok megszólíthatatlanságáról – mert a közösségi média nehéz terep (Takács Péter még tanácsot is kért Szakács Istvántól, hogyan kellene azt használni) –, de az idei Tusványos legtöbbször elhangzott szava az önkény volt, vagy kicsit hosszabban az önkényuralom.

Ha lett volna olyan ivós játék, hogy minden alkalommal, amikor elhangzik az önkény szó, le kell húzni egy pohárka helyi pálinkát, talán még most is a fenyvesek alatt fetrengenénk, olyan erős cefreszagot ontva magunkból, hogy attól még a medve is megfordulna.

Ilyen előzmények után köszöntött ránk a szombat, a nagykoncert napja. Az is kiderült, hogy az időjárás meggondolta magát, eső helyett napsütést hozott. A tömeg pedig csak zúdult a völgybe, láthatóan és hallhatóan várta már, hogy mindenki megkapja végre az iránymutatást, de

Tusványoson hagyománya van a főprogramnak, Orbán Viktort évről évre Németh Zsolt és Tőkés László fogja közre az asztalnál, de még egy olyan időszakban is, amikor a vezetőtől kiéhezett rajongók vártak megújulást megígérő, mindent elsöprő buzdító szavakat, nyitóelőadóként a romániai forradalomban vállalt szerepéért minden tiszteletet megérdemlő Tőkés László tartott  harminc perces beszédet.

Utólag nézve ez talán mindegy is, mert az Orbán Viktortól várt nagy horderejű beszéd is elmaradt, és ezt a helyszínen lévők is így érezték: már kevesebb volt az erős mondat utáni azonnali vastaps, a Fidesz elnökének közbeszúrt viccei, sztorijai sem lépték át az ingerküszöböt. Az embernek az volt az érzése a korábbi kormányfő beszéde közben, hogy ezt a ChatGPT-vel is meg lehetett volna íratni egy olyan prompttal, hogy

készíts egy Orbán Viktor-beszédet a 35. Tusványosra, a Fidesz elnökének és országgyűlési képviselőinek elmúlt két hónapban tett nyilatkozatai alapján.

Konkrétumok, tények nem nagyon hangoztak el, megkönnyítve a politikai elemzők és szakértők dolgát. A hallgatóságra egyedül a Magyar Péter fideszes múltja miatti bocsánatkérés hatott érzelmileg, valamint a meghirdetett ellenállás legfőbb stratégiai pontjaként a várakozás kérdésköre, miszerint majd a 133. nap után kell résen lenni, és felpattanni az érkező vonatra az állomáson, mert addig viszont faiskolaként és inkubátorként kell működni.

Ugyanaz történt, mint 2002-ben

Legutóbb 2002-ben került ilyen helyzetbe a Fidesz, amikor a magyarok először váltották le az Orbán-kormányt. Orbán Viktor az azt követő Tusványoson alig érintette a választási vereség okait, helyette a polgári körök alakításáról és jelentőségéről beszélt, és ez idén sem volt másképp.

A volt kormányfő szerint ugyanis most nincs idő elemezgetni, meg kutatni az okokat, bár ennek némileg ellentmond, hogy a fő üzenet leginkább a várakozás. Várakozás, hogy majd megbillen a Tisza, hogy majd elfordulnak tőlük a szavazók, mert olyan gazdasági hanyatlás következik. Ennél a pillanatnál akarva akaratlanul is eszünkbe jutott, amikor össztűz alá vették Kollár Kinga tiszás EP-képviselőt, amikor 2025-ben egy hosszú felszólalásának végén azt mondta, hogy „a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket”.

A Fidesz-elnök beszéde után a közösségi média felületeit ellepték a gyorselemzések.

• A párthoz közelállók szerint lelki feltöltődést adott és egyértelmű irányvonalat vázolt fel Orbán Viktor,
• de a helyszíni hallgatóság gyors és földet bámuló távozása inkább olyan képet festett, mint akik örültek, hogy végre vége van a ballagási ceremóniának, haladjunk a családi ebédre és bontsunk már egy sört.

A beszéd után, ahelyett, hogy annak üzenetén gondolkoztam volna, végig az járt a fejemben, milyen büntetést érdemel az, aki kitalálta, hogy a lángost csokipudinggal meg nutellával is meg lehet kenni.

(Borítókép: Tusványos 2026. Fotó: Papajcsik Péter / Index)