Számítógépes szimulációk szerint a Vénusz óriási hasadékai fiatalabbak lehetnek, mint korábban feltételezték. Némelyikük évente akár tíz centiméterrel is szélesedhet.

Belülről tépheti szét önmagát a Vénusz – hasadékok szabdalják a boygót

A Vénusz felszíne alatt ma is jelentős geológiai folyamatok zajlhatnak. A szakemberek nagy felbontású, háromdimenziós szimulációkkal vizsgálták a bolygó hatalmas hasadékvölgyeinek kialakulását – írja a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál cikkéből.

A korábbi feltételezések szerint a több ezer kilométer hosszú törésrendszerek százmillió évnél is idősebb képződmények. Az új modellek azonban azt mutatják, hogy egy részük geológiai értelemben fiatal lehet, és akár jelenleg is tovább szélesedhet.

Hasonló felszíni képződmények láthatók a Magellan űrszonda 1990-es években készített felvételein is. Ez arra utal, hogy a Vénusz belseje jóval aktívabb, mint korábban gondolták.

Az eredmények segíthetnek kijelölni azokat a területeket, ahol ma is tektonikai vagy vulkáni aktivitás zajlik. Ezeket a régiókat az ESA EnVision küldetése is részletesen vizsgálhatja a 2030-as években.

Földi anyagok juthattak el a Vénusz felhőibe

Aszteroidabecsapódások során a Föld felszínéről az űrbe lökődő kőzetek és más anyagok akár a Vénuszig is eljuthattak. Ez felveti annak lehetőségét, hogy bolygónk tudtunkon kívül megváltoztatta a szomszédos égitest környezetét.

A pánspermia elmélete szerint az élet építőkövei, sőt akár mikroorganizmusok is vándorolhatnak az égitestek között. A kutatók ezért azt sem zárják ki, hogy a Vénusz felhőiben esetlegesen jelen lévő mikrobiális élet a Földről származhat.

Óceánok boríthatták az ősi Vénuszt

A NASA korábbi klímamodelljei szerint a Vénuszt történetének első kétmilliárd évében sekély óceánok boríthatták. A bolygó hőmérséklete ebben az időszakban akár az élet számára is elviselhető lehetett.