A közszolgálati műsorszolgáltatás kötelező lakossági díjának emeléséről szóló, országos vitában robbant ki a felháborodást kiváltó ügy a hétvégén, amelyben két, nagy nézettségű tévéhálózatot vádolt meg politikai részrehajlással egy alkotmánybíró Németországban.

Az Európa egyik legnagyobb közszolgálati társaságaként jegyzett ZDF, és a kilenc regionális közmédiumból álló ARD hálózatról Christoph Degenhart állítja: a háttérben megállapodásokat kötöttek politikusokkal az átfogó finanszírozás és az enyhébb műsorfelügyelet érdekében. Cserébe rendszeresen szerepeltetik őket főként olyan beszélgetős talkshow-kban, ahol jellemzően kesztyűs kézzel bánnak velük.

A médiajogász a Weltnek fejtette ki, hogy évek alatt alakult ki a részrehajló gyakorlat, ami mindkét fél számára előnyös, miközben a polgárok fizetik a háztartásonként közel 20 eurós kötelező díjat a műsorszolgáltatásért, vagyis a nézettség is garantált. Ez pedig komoly jogi aggályokat vet fel a közmédia működésénél, ahol a függetlenség látszata mellett így rejtett befolyásolásra is van lehetőség.

A RUHR24-nek a társaságok kategorikusan elutasították, abszurdnak, alaptalannak nevezték a vádakat. Az ARD szóvivője azzal érvelt, hogy éppen nemrég nyújtottak be alkotmányjogi panaszt a független finanszírozásuk védelme érdekében, ami kizárja az elfogultságot. Küldetésük szerint kiegyensúlyozottan jelenítik meg a témákat és a véleményeket, ehhez politikai szereplőket is megszólaltatnak, de kritikusan, minden oldalról.

A ZDF ugyancsak cáfol azzal, hogy a beszélgetős műsorok vendégeit objektív újságírói kritériumok alapján válogatják, amelyben a perspektívák sokfélesége a döntő és a szakértelem. A köztévét gyakran éppen azért bírálják a nézők minden politikai irányból, mert túl kritikus, mások szerint engedékeny, ami igazolja az igazságos megközelítést – emelték ki. Ám a botrányt robbantó jogász szerint vannak bizonyítékok ennek ellenkezőjére a ZDF és az ARD jogi eljárásaiban is.

A finanszírozási vita a szövetségi kormány által régóta ígért díjkorrekció miatt húzódik, ami ellen széles körben tiltakoznak az előfizetők, pedig súlyos veszteségektől szenved a németeknél régiónként és országosan is több közszolgálati műsorszolgáltató cég által lefedett piac.

Például a bajor köztévé hálózata tavaly több mint 40 millió eurós hiánnyal zárta az évet, emiatt már strukturális költségcsökkentő intézkedéseket jelentettek be. A feszült pénzügyi helyzetet a legtöbb hasonló szereplő szerint is a lakossági hozzájárulás emelésének halogatása okozza, ami idővel torzulást idézhet elő a reklámbevételekből boldoguló kereskedelmi csatornák javára.