A cél, hogy továbbra is legyen Forma-1 Magyarországon - mondta Magyar Péter miniszterelnök vasárnap a 41. Magyar Nagydíj helyszínén, a Hungaroringen.

Az a cél, hogy alkatrészhiány miatt szeptemberre egyetlen buszjárat se maradjon ki - írta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter vasárnap a Facebook-oldalán.

A Déli Körvasút az egész ország közlekedését átalakítja - mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalára vasárnap feltöltött videójában, amelyben megmutatta a Soroksári út felett helyére került új acélhidat.

Átfogó korszerűsítés kezdődik a Budapest–Miskolc vasútvonal legrosszabb állapotú, Hatvan és Füzesabony közötti szakaszán. A 200–230 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően 2030-ig óránkénti 160 kilométeres sebességre nő a megengedett tempó a megújuló pályán, ami gyorsabb eljutást és kiszámíthatóbb menetrendet biztosít – számolt be a fejlesztésről Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán.

Röviden távon kotrással, hosszabb távon csapadékmegtartással és egy készülő, 12 pontos intézkedési tervvel mentené meg a végveszélybe került Velencei-tavat a Tisza-kormány. Bögi Viktória környezetvédelemért felelős államtitkár az Indexnek kifejtette, hogy a karsztvízzel történő pótlást elvetették, emellett leállítottak egy rendkívül vízigényes tóparti óriásberuházást is, miközben a korábbi vezetés titkosított vízpótlási tervének nyoma veszett a minisztériumban.

A Kreml szóvivője is kommentálta azt, hogy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök oroszul szólalt meg Tusványoson.

Vegyes, összességében inkább óvatosan bizakodó fogadtatásban részesült az ipar és a villamosenergia-ágazat részéről az Európai Bizottság által július 17-én bemutatott, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) rég várt átalakítását célzó reformterv, illetve az új elektrifikációs cselekvési terv. A megújuló energia szektor, a villamosenergia-szolgáltatók és a környezetvédelmi szervezetek többnyire pozitív lépésként értékelik az elektrifikációs tervet, az ETS reformmal kapcsolatban azonban jóval kritikusabbak, és azokat a klímacélokra nézve veszélyesnek tartják. Akad olyan vélemény is, miszerint az terv "trójai faló", amely lehetővé teszi a nagy szennyezőknek a zöldülés késleltetését. A bejelentés után közel féléves csúcsra emelkedett a kibocsátási engedélyek árfolyama.

Az OECD 2026-os országjelentése szerint Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb európai ország a társadalom elöregedésének gazdasági hatásait tekintve: az öregedéshez kapcsolódó közkiadások 2070-ig a GDP 5,5 százalékával nőhetnek, miközben az adóbevételek is jelentősen csökkenhetnek. Az OECD szakértői rámutatnak, hogy a magyar adórendszer szerkezete – többek között a nyugdíjak teljes szja-mentessége és a kedvezményes áfakulcsok – felerősíti a demográfiai kihívás költségvetési hatását. A szakemberek rámutatnak, hogy a hazánkban eddig domináló adókedvezmények és készpénzes családtámogatások csak mérsékelt és gyakran átmeneti hatást gyakorolnak a születésszámra, ezért az adóalap szélesítését, a gyermekellátási kapacitások bővítését és a kiadások hatékonyságának javítását javasolják. A jelentés figyelmeztet: ha Magyarország nem kezeli fokozatos reformokkal a problémát, később jóval fájdalmasabb költségvetési kiigazításokra kényszerülhet.

Budapest turizmusa sikerágazat lehetne, de a megnövekedett forgalom nem hozott magával arányos minőségi ugrást. Sokan érkeznek, de rövid időre, viszonylag alacsony költéssel, miközben a turizmus haszna nem épül vissza elég tudatosan a város fejlesztésébe. Pedig minden adottság megvan ahhoz, hogy a főváros a világ élvonalába tartozó, prémium városi desztináció legyen. A következő lépés ezért a turizmus szerkezetének magasabb szintre emelése. Budapestnek erősebb nemzetközi láthatóságot, magasabb költésű vendégkört, erősebb városi márkát és jobb szolgáltatási minőséget kell építenie – olyan ágazatot, amely a főváros és az ország gazdasági növekedésének egyik motorja lehet.

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.