A tárcavezető azt írta, hogy a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részeként induló átfogó fejlesztés részben az európai uniós kohéziós alapból (IKOP Plusz), részben az Európai Beruházási Bank (EIB) hiteléből valósulhat meg.

Vitézy Dávid a vasút fejlesztéséről nyilatkozott

A pálya újjáépítésével elérhető lesz az óránkénti 160 kilométeres sebesség, így hamarabb lehet majd Gyöngyösre, Egerbe és Miskolcra érni, emellett javul a kapcsolat Kassa felé is.

A Miskolc után Nyíregyházán, Debrecenen és Szolnokon át Budapestre visszatérő kör-IC-k menetrendje ezzel stabilizálható, kevesebb lesz a késés. A vonalon lévő állomások épületeit és peronjait korszerűsítik, így az új járművekkel együtt teljes körű lehet az akadálymentesség - írta.

Vitézy Dávid hozzátette, hogy a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tartalmazza a Rákos és Kőbánya közötti szakasz fejlesztését is, mert az elővárosi, belföldi és nemzetközi távolsági vonatok ott szedik össze a legnagyobb késéseket. A nagyobb kapacitást, stabilabb menetrendet eredményező fejlesztés 2030-ig indulhat el, szintén IKOP Plusz forrásból.

Megjegyezte, hogy ennek a projektnek az előkészítése egyszer már elindult, de Lázár János leállította.

A miniszter kitért arra is, hogy a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tartalmazza egy Miskolc központú vasútvillamos-hálózat (tram-train) kialakításának vizsgálatát és előkészítését is Kazincbarcika, valamint Tiszaújváros felé, ami "páratlanul versenyképessé teheti a közösségi közlekedést ezeken a viszonylatokon".