Az Iránt érintő háború csatatére bővül, és a vitába a Kijev szerint az orosz katonai felszerelések Iránba történő szállításához köthető célpontokra irányuló hosszú távú csapásokkal való belépésével Ukrajna a válság egyik új szereplőjévé vált.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor azt állította, hogy Oroszország azzal, hogy műholdas információkat szolgáltatott Iránnak, segített Teheránnak abban, hogy amerikai katonai létesítményeket célozzon meg a Közel-Keleten.

Ezek a fejlemények új dimenziókat adtak az Irán és az Egyesült Államok közötti válságnak, és a Teherán és Washington közötti konfrontációt az Oroszország és Ukrajna közötti háborúhoz kötötték, és ismét reflektorfénybe helyezték Moszkva szerepét Irán támogatásában.

Az ukrán elnök az X közösségi oldalon küldött üzenetében elmondta, hogy július eleje óta orosz műholdak aktívan figyelik a térségben található Öböl-államokat és amerikai katonai létesítményeket, és átadják a kapott képeket Iránnak.

Szerinte "egyértelmű összefüggés" van az ezekről a helyszínekről készült orosz műholdfelvételek és az iráni támadások között: mind a támadások előtt, az iráni felkészülés során készült felvételek, mind pedig azok, amelyeket utólag, a károk felmérése céljából készítettek.

Zelenszkij azt is állította, hogy mindössze július 19-én és 20-án négy légitámaszpont volt az orosz műholdak megfigyelési tartományán belül, köztük kettő Bahreinben, egy Jordániában és egy Kuvaitban.

Befejezésül azt mondta, hogy ezt a valóságot nem szabad figyelmen kívül hagyni: "A gonosz erői mindig arra törekednek, hogy rontsanak a helyzeten, és kiszélesítsék a válság hatókörét."

Kifejtette továbbá, hogy Oroszországot meg kell állítani, ennek a háborúnak véget kell vetni, és az "agresszor államra" gyakorolt nyomást hatékonynak kell lennie.

Ukrajna szombaton bejelentette, hogy nagy hatótávolságú támadásai során olyan hajókat vett célba a Kaszpi-tengeren, amelyeket Kijev szerint katonai rakomány szállítására használtak Irán és Oroszország között.

Irán azt állítja, hogy az egyik megcélzott hajó egy iráni kereskedelmi hajó volt, és egy tengerész meghalt, többen pedig megsérültek a támadásban.

Ukrajna sztrájkjára reagálva Teherán szombaton a külügyminisztériumba idézte az ország teheráni ügyvivőjét, hogy hivatalosan tiltakozzon a támadás miatt.

Az IRNA jelentése szerint Irán ezen a találkozón hangsúlyozta, hogy "az Iszlám Köztársaság határozottan meg fogja védeni biztonságát és nemzeti érdekeit, és nem hagy válasz nélkül az állampolgárai életét és vagyonát ért támadásokat".

Ugyanakkor, amikor az iráni külügyminisztérium megismételte Teherán válaszadási jogát, egyes iráni közösségi média felhasználók megtorlásra szólítottak fel az ország eszközeivel.Kheibar Shekanballisztikus rakéták.

Az interneten közzétett nem hivatalos kommentekben több felhasználó kritizálta a külügyminisztérium „gyenge diplomáciájának” minősített állításait. Az egyik széles körben megosztott komment így szólt: "Amíg ez a gyenge diplomácia kormányon marad, minden róka oroszlánként fogja látni magát ellenünk."

Más felhasználók az iráni rakétaarzenál hatótávolságát és képességeit emelték ki, azzal érvelve, hogy Teheránnak demonstrálnia kell elrettentő erejét.

Ugyanebben az összefüggésben Nezameddin Mousavi volt iráni törvényhozó reagált arra, amit ukrán katonai támadásként jellemez egy iráni kereskedelmi hajó ellen a Kaszpi-tengeren.

Mousavi azt mondta: "A Kaszpi-tengeri tűzijátékra adott választ a Fekete-tengeren kell leadni." Hozzátette, hogy Ukrajna állítólagos intézkedése arra készteti Iránt, hogy újragondolja ballisztikus rakétáinak hatótávolságára vonatkozó, saját maga által meghatározott 2000 kilométeres korlátját.

Az iráni külügyminisztérium ugyanakkor közölte, hogy Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere Kaja Kallasszal, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjével folytatott telefonbeszélgetésében elítélte a támadást, és válaszadásra szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát, az Európai Uniót és a nemzetközi közösséget.

Araghcsi és Kallas közötti hívásra csak két nappal azután került sor, hogy az Európai Unió újabb szankciókat vezetett be Iránnal szemben az emberi jogok megsértése miatt.

Július 24-én Kaja Kallas X-en bejelentette, hogy az Európai Unió új korlátozó intézkedéseket vezetett be az iráni bírákkal szemben, akik „súlyos emberi jogsértésekért” felelősek, beleértve a politikai ellenfelek és vallási kisebbségek üldözését.

Trump: Oroszország és Kína nem ad fegyvert Iránnak

Zelenszkij megjegyzései egy nappal azután hangzottak el, hogy az amerikai elnök kijelentette, hogy Oroszország és Kína nem szállít fegyvert Iránnak.

A Truth Social közösségi hálózaton közzétett bejegyzésében Trump azt írta, hogy Kína elnöke, Hszi Csin-ping azt mondta neki a közelmúltbeli pekingi találkozójukon, hogy Kína "semmilyen körülmények között sem" adna vagy adna el fegyvereket az Iráni Iszlám Köztársaságnak; ez vonatkozik a kínai cégekre is.

Trump azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke az Ukrajnában zajló háború ellenére biztosította őt arról, hogy Moszkva sem ad el fegyvereket Iránnak.

"Ezért a két ország, amelyről gyakran beszélnek az Iránnal kapcsolatos szerepük kapcsán, véleményem szerint nem érintett ebben az ügyben" - tette hozzá Trump.

Trump eközben arra figyelmeztetett, hogy ha Oroszország vagy Kína megtenne egy ilyen lépést, az "nagyon rossz lenne számukra", és "nem állna az érdekükben".

Trump kijelentései ellentétben állnak Zelenszkij állításaival, miszerint Oroszország műholdas hírszerzésen keresztül segíti Iránt.

Moszkva és Peking egyelőre nem adott ki hivatalos választ az ukrán elnök állításaira.