Maga a Jazz típusnév nem volt igazi újdonság Európában, hiszen az apró, háromajtós, a világra kerek lámpáival rácsodálkozó Honda City-t erre átkeresztelve forgalmazták Európában (1986-1989). Ám a valódi, nagy fellépés ideje nem sokkal az ezredforduló után érkezett el, amikor megérdekezett a valódi első generációnak tartott ötajtós, némileg az egyterűekre emlékeztető felépítésű modell, melynek a magyar piacon már új korában is megvolt a hűséges rajongótábora, használtan pedig kategóriája egyik importslágerje lett – holott mindig megkérték az árát. 

Abban a korszakban született a Jazz, amikor a néhai Honda Szocsiro hatalmasra nőtt cége merész változtatást eszközölt az imázsán: valamelyest háttérbe került a sportosság, és előtérbe a praktikum, amit leginkább a hetedik, „bálna” utónevű Civic-nemzedék szemléltetett. Na meg a 2001-ben bevezetett tömpe orrú Jazz (más piacokon Fit), mely 3,8 méteres hosszához mérten bámulatosan tágas utasteret, mögötte pedig a szegmensben óriási, 380 literes csomagteret kínált. Ráadásul a variálhatósága is példás volt a Magic Seat ülésrendszer jóvoltából.

Mivel úgysem a száguldás volt a fő szempont, a legendás VTEC technológia helyett mezei (igaz, szekvenciális gyújtású, hengerenként két gyertyás) motorokat vezettek be a japánok 1,2 vagy 1,4 literes lökettérfogattal, SOHC vezérléssel, 78-83 lóerővel. Tervezésüknél a kulturált működés és a takarékosság volt lényeges szempont, maga a Jazz pedig igazi „hétköznapok hőse” hondásan finom működésével és kezelhetőségével. Utóbbi iskolapéldája a precíz kézi váltó, aki azonban nem akart kapcsolgatni és CVT-t rendelt, a konstrukcióból adódó nyúlósabb gyorsulást kapott. 

Ebben az időszakban már általánosan megrendelt extra vagy kiviteltől függően szériafelszerelés volt a klímaberendezés, és a nyugati piacokon gyorsan terjedt az ESP is, a barátságos formájú Jazz pedig néhány meglepő színben is elérhető volt. Nem véletlen, hogy magas a női tulajdonsok aránya, ellentétben a főleg fejlődő országoknak szánt, esetlen formájú lépcsőshátú rokonnal, a City-vel. Lényeges szempont a Honda Jazz használtpiaci megítélésében a megbízhatóság, pár típushibára (köztük a korrózióra!) ügyelve könnyen fenntartható városi vagy akár családi autó. 

Persze ma már benne van a korban, sokan inkább az utódjának (2008-2015) szavaznak bizalmat, a harmadik Jazz-generáció pedig az ügyes Magic Seat üléskoncepció megtartása mellett főleg a biztonsági és multimédia rendszerek terén nyújtott előrelépést. Az aktuális, 2020 óta gyártott negyedik nemzedék nálunk kizárólag öntöltő hibrid hajtással érhető el, akár terepes beütésű Crosstar változatban is. Utóbbiból készült egy speciális kézi festésű példány, mellyel a Honda méltóan ünnepli a 25 éves jubileumot – na meg az Európában eladott több mint egymillió Jazzt.