Török Gábor közösségi oldalán írta le véleményét az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban. A politológus több kérdést is felvetett bejegyzésében, mint például hogy Sulyok Tamás aláírja-e saját felmentését, illetve amennyiben nem, akkor milyen értelmezéssel küldi el a módosítást az Alkotmánybíróságnak. Továbbá hogyan reagál az Alkotmánybíróság, valamint mikor indítja el a Tisza Párt a megfosztási eljárást. Fontos szempontként említette meg, hogy a házelnök milyen szerepet játszik majd e folyamatban, ezt követően pedig kit jelöl köztársasági elnöknek a kormánypárt.

Ugyanakkor a politológus megjegyezte, hogy egy jelentős kérdés még nem merült fel: milyen taktikát választ az ellenzék. Bojkottálják-e az elnökválasztást, vagy legalább megpróbálnak-e saját jelöltet állítani alternatívaként. Török Gábor szerint ha jelölnek valakit, akkor ugyanaz történne, mint 1995-ben, viszont ha részt vesznek az eljárásban, akkor legitimálják azt. A bojkottal viszont azt fejezik ki, hogy illegitimnek tartják az új államfőt, de elmulasztanak egy lehetőséget az alternatíva-állításra.

Ezzel pedig a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk azzal a helyzettel szembesül a politológus szerint, mint a 2010 és 2024 közötti ellenzék, amely szintén nem tudott jó választ adni, és profitálni a szituációból. 2010-ben Schmitt Pállal szemben a szocialisták a történész Balogh Andrást jelölték. 2012-ben Áder János neve már egyedül került a szavazólapra, s bár a DK szerette volna Iványi Gábort indítani, végül az MSZP, a DK és az LMP inkább bojkottálta a szavazást. 2017-ben Áderrel szemben Majtényi Lászlót indította az ellenzék, majd 2022-ben Novák Katalin ellenfele már Róna Péter lett. Majtényi 39, Róna 51 szavazatot kapott a parlamentben, politikai szerepük a későbbiekben nem volt. Végül 2024-ben Sulyok Tamás ismét ellenfél nélkül indulhatott, bár a Mi Hazánk Csath Magdolnát, a Párbeszéd Kaltenbach Jenőt, az LMP pedig Hack Pétert javasolta, egyikük mögött sem jöhetett össze a jelöléshez szükséges számú ajánlás a parlamentben − összegezte az előző államfőválasztásokat Török Gábor.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a mostani voksolás „csak átmeneti időre, az új alkotmány elfogadásáig szól, és feltehetően még ebben a parlamenti ciklusban sor kerülhet az államfő közvetlen megválasztására, egyáltalán nem mindegy, hogy mit kezdenek a mostani lehetőséggel a politika szereplői. A korábbi ellenzéki módszer minden stratégiát nélkülözött és semmilyen építkezésre nem volt alkalmas, meglátjuk, a maiak mire mennek.”

(Borítókép: Török Gábor 2018. március 25-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)