A tárcavezető a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatását is megosztotta, amely szerint elkészült a nyilvános adatközlési rendszer szakmai módszertana. Ez határozza meg a szeptemberben induló rendszer működésének alapelveit, a közzétett adatok körét, valamint azok értelmezésének szempontjait.

Az adatok a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) több év alatt kialakított adatbázisából származnak majd. A nyilvánosságra kerülő információk egységes szakmai definíciókra, ellenőrzött surveillance-adatokra és nemzetközi tapasztalatokra épülnek.

Az NNGYK hangsúlyozta, hogy a cél nem a kórházak egyszerű összehasonlítása vagy rangsorolása. Egy-egy intézmény fertőzési mutatóit ugyanis számos tényező befolyásolja, például az ellátott betegek állapota, az ellátás összetettsége, illetve az, hogy milyen gyakran ismerik fel és igazolják a fertőzéseket.

Az adatok értelmezését ezért kiegészítő mutatók is segítik majd, amelyek árnyaltabb képet adhatnak az egyes intézmények helyzetéről. A rendszer célja a betegbiztonság erősítése, az egészségügyi intézmények minőségfejlesztésének támogatása és az ellátórendszer átláthatóságának növelése.

Hegedűs Zsolt szerint a kórházi fertőzések visszaszorításában fontos szerepet játszik a nyilvánosság, ugyanakkor önmagában az adatok közzététele nem elegendő. A miniszter szerint szükség van az eredmények elemzésére, a tapasztalatok visszacsatolására, valamint helyi, intézményi és országos szintű intézkedésekre is.

A tárcavezető példaként az Egyesült Királyság gyakorlatát említette, ahol szerinte a mérhető célok, az ellenőrzési rendszerek és a következetes számonkérés hozzájárultak a fertőzések visszaszorításához.

„Semmelweis hazájában” a kórházi fertőzések elleni fellépés nem lehet másodlagos kérdés – fogalmazott Hegedűs Zsolt.