Orbán Viktor szombati tusnádfürdői beszédében az európai politika tehetetlenségét firtatva dobta be oroszul a klasszikus kérdést: Sto gyelaty? Az orosz sajtó azonnal lecsapott a forradalmi szállóigére.

A Rosszijszkaja Gazeta konkrétan nekiszegezte a kérdést Dmitrij Peszkovnak: vajon milyen nyelven egyeztet egymással a magyar és az orosz vezető,

Peszkov szerint Putyin és Orbán soha nem tárgyaltak oroszul, a találkozóik szigorúan tolmácsok jelenlétében zajlanak.

A Kreml szóvivője ugyanakkor gyorsan megvédte a magyar miniszterelnök nyelvi-kulturális kitekintését. Peszkov szerint Orbán csupán a híres XIX. századi regény címét idézte, és hozzátette: a magyar kormányfő „művelt ember”. A szóvivő nemrég azt is megjegyezte, hogy Orbán mindig is nagy pragmatikus volt, aki nem Oroszország, hanem a magyar nép barátja

Nyikolaj, Vlagyimir és a brüsszeli bürokrácia

Nyikolaj Csernyisevszkij 1863-as, szibériai börtönből írt Mit tegyünk? című regénye a cári Oroszország átalakításának lehetőségeit kereste – később pedig Lenin tette a kommunista ideológia alapkövévé azonos című pamfletjével.

Az ex-miniszterelnök a romániai Bálványoson tartott éves beszédében a megváltozott magyarországi helyzetet értékelve tette fel a kérdést, mit kell tenni ahhoz, hogy a magyarok otthon érezhessék magukat. „Vagyis: sto gyelaty?” – tette hozzá oroszul, Csernyisevszkij híres regénycímét idézve.

Orbán kifejtette: az áprilisi választási vereségük óta a magyarok életét Brüsszelből, Kaliforniából vagy épp Lengyelországból határozzák meg, míg a győztes Tisza Párt szavazói gazdasági eufóriában élnek.

A teendőket részletezve kijelentette: fáradhatatlanul fel kell szólalni a hazugságok ellen. Szerinte hazugság volt az is, hogy orosz érdekeket szolgálnának, miközben az olcsó orosz energiára egyszerűen szükség van. Élesen bírálta az új vezetést, amiért véleménye szerint feladta Magyarország NATO-n belüli semlegességét, és csatlakozott egy háborús koalícióhoz, amivel a háború eszkalációja esetén katonai célponttá tette az országot.