Amint arról a napokban az Origo helyszíni riportban számolt be, súlyos közbiztonsági és közegészségügyi problémákat okoz a XIII. és XIV. kerület határán fekvő egykori vasutastelep. A Rákosrendezőn tervezett „Mini-Dubaj” projekt meghiúsulása után hátrahagyott épületek őrizetlenül maradtak, az ingyen lakhatás lehetősége pedig szélsebesen elterjedt. Az üresen álló, Tatai úti romos házakat jellemzően Borsod és Szabolcs vármegyékből érkező, főként műanyagpalack- és fémgyűjtésből élő illegális lakásfoglalók tömegesen szállták meg. A lakossági jelzések szerint az egykor szebb napokat látott MÁV-telepen azóta megjelent a bűnözés, a vandalizmus, a prostitúció és a drogkereskedelem valamint a kábítószer-használat. A hatóságok több esetben körözött személyeket és gyermekotthonból szökött fiatalkorúakat is előállítottak már a helyszínről.

Bürokratikus útvesztő nehezíti a Tatai úti telep helyzetének megoldását

A rákosrendezői gigaberuházást kormányzati terveit 2025 márciusában hivatalosan is törölték, mivel a Fővárosi Önkormányzat élt elővásárlási jogával. A hét telekből álló ingatlanegyüttest végül a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vásárolta meg. A közel 50 ezer négyzetméteres terület osztatlan közös tulajdonban van a Magyar Állam és a BKM között, az állami tulajdonrész vagyonkezelője a MÁV. Bár a BKM és a MÁV 2025-ben megkötött egy használati megállapodást a terület átadásáról, a tényleges birtokbavétel azóta sem történt meg.