PolitikaSzerző: origo 2026. 07. 26. 1 percnyi olvasás
Dönthet-e az ország ügyeiről, aki jogilag még gyereknek számít?
Nagy port kavart a miniszterelnök múlt hét hétvégén tett kijelentése, miszerint ideje lenne kiterjeszteni a fiatalok politikai részvételét. Magyar Péter közösségi oldalán azt írta, meggyőződése, hogy ma már a 18 év alattiak túlnyomó része is eléggé felkészült és tájékozott ahhoz, hogy beleszólhasson a közügyekbe, ezért azt írta, az alkotmányozás folyamatában támogatná a választói korhatár 16 évre történő csökkentését.
Azt, hogy milyen politikai szándék húzódhat meg Magyar Péter felvetése mögött, e cikkünkben boncolgattuk Kiszelly Zoltán politológussal, azonban érdemes jogi szempontból is megközelíteni a témát, hiszen felvetődik a kérdés:
Az Origo megkereste Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a Századvég tudományos igazgatóját, aki leszögezte, a választójogi korhatár 16 évre csökkentése nem egyszerűen annyit jelentene, hogy két évvel korábban lehet szavazni.
A magyar Alaptörvény ugyanis jelenleg a nagykorú magyar állampolgároknak biztosít választójogot, a Polgári törvénykönyv szerint pedig valaki 18 évesen válik nagykorúvá.
Ez pedig azt jelenti, hogy ha a 16 évesek is szavazhatnának, akkor vagy az Alaptörvényt kellene módosítani, vagy valamilyen módon át kellene értelmezni a nagykorúság fogalmát. Bár ettől még nem válnának automatikusan minden területen felnőtté, a politikai jogok szempontjából mégis egyfajta „részleges nagykorúságot” kapnának. Magyar Péter bejegyzéséből viszont tudjuk, a kormány az előbbit választaná.
De tételezzük fel, hogy csak a választói korhatár változik! Az alkotmányjogász szerint ez esetben számos jog és kötelezettség továbbra is szorosan a 18. életévhez kötve maradna, mert a magyar jogrendszer a kiskorúak védelmét külön kezeli. A 16–18 évesek továbbra is korlátozottan lennének cselekvőképesek: például nagyobb értékű szerződéseket, ingatlanvásárlást vagy más fontos jogügyleteket továbbra sem intézhetnének önállóan, ehhez szülői vagy gyámi hozzájárulás kellene.
Napi