Érdemes hallgatni rá, mert olyanokat – akár nyilvánvalókat – mondott Mick Jagger angol zenész, dalszerző és filmproducer, hogy:

• „Néha rendben van elengedni magad – feltéve, hogy vissza is tudod szerezni önmagad”,
• „A múlt nagyszerű hely, nem akarom kitörölni vagy megbánni, de a foglya sem akarok lenni”,
• „Amit érdemes csinálni, azt érdemes teljes odaadással – akár túlzásba esve – csinálni.”

Tőle nem közhelyek. 

Megalapította (a The Beatles mellett) minden idők legnagyobb hatású zenekarát, a Rolling Stones-t, méghozzá Keith Richards szólógitárossal, akivel véletlenül futottak össze egy vasútállomáson 1961-ben. Jaggernél Chuck Berry és Muddy Waters lemezek voltak, és az akkor ritkaságnak számító rhythm and blues miatt (nem keverendő össze a ma sokszor emlegetett R&B-vel) az örökre szóló barátság nem volt kérdés. Na és persze a Stones dalainak nagy részét Keith Richards-szal közösen írták.

Bár a kettejük személyisége nagyon különbözött: Jagger ambiciózus, üzleties, stratégiai gondolkodású, a színpad és a közönség mestere volt, míg Richards ösztönös, blues-központú zenész, a riffek és a hangzás őrzője.  

Gyerekként mindig énekelt. „Vannak, akik kórusban énekelnek, mások szeretnek a tükör előtt dicsekedni. Én a templomi kórusban énekeltem, és szerettem énekeseket hallgatni a rádióban – a BBC-ben vagy a Radio Luxembourgban – , vagy nézni őket a tévében és a filmekben” – mesélte eleve elrendeltetett életének kezdetét. 

Ha meg akarjuk érteni a Rolling Stones és Mick Jagger jelentőségét, akkor érdemes meghallgatni (és megnézni) azt a dalukat, amivel végleg betörtek (Szimpátia az ördöggel). Mindent megmutat Jaggerről. Nem kellenek ide szavak.

Örökmozgó, fullenergia, erotikus ikon

„Melyik nő ne akart volna Mick Jaggerrel lenni?” – mondta róla Tina Turner, és hát Jaggernek nyolc gyermeke van öt nőtől. A vietnámi háborús amerikai sorozóbizottság pszichiátere előtt hangzott el a kultikus mondat – „nem vagyok homoszexuális, de Mick Jaggert azért nem rúgnám, ki az ágyamból” – a Hair című musical és az 1979-es Miloš Forman rendezte híres mozifilm egyik ikonikus főszereplője, a George Berger vezette New York-i hippitársaság, (a „Törzs”) egyik  hűséges tagja (Woof) szájából, aki feltétlen Mick Jagger-rajongó, hosszú hajú flower-child (virággyerek) volt.

Szólóban

Mivel Jagger öntörvényű, örök lázadó, 1985-től szólólemezeket alkotott. És bár nem érte el a Rolling Stones sikereit, remek dalokat írt. Például a Primitive Cool lemez egyik kitűnő dalát, a Let's Work-öt, ami első hallásra egy munkára szólító motivációs nóta, de azért nem kell túl komolyan venni, mert minimum dupla fenekű.  

Andy Warhol többször megjegyezte, hogy Jagger rendkívüli mágneses hatással volt az emberekre, és hogy szinte minden társaság középpontjává vált. De – a hidelmekkel ellentétben – nem Andy Warhol tervezte a híres kiöltött nyelves Rolling Stones logót, ami Jagger száját mutatja. Tesztelje most ön is tudását Mick Jaggerről, aki felforgatta több generáció életét. 

(Borítókép:  The Rolling Stones koncertje a római Circus Maximusban, 2014. június 22-én. Mick Jagger a színpadon. Fotó: Brian Rasic / Getty Images)